2018. január 11., csütörtök

Új év – régi problémák (2.)



Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (95.)


December 26.

Szabadlábon Máriás (is)

Több mint 13 éves börtönbüntetése után szabadlábra helyezték az utolsó „temerini fiút”, Máriás Istvánt.[1]

Máriást, négy temerini társával – Horváth Árpáddal, Illés Zsolttal, Szakáll Zoltánnal és Uracs Józseffel – együtt, 2004. június 25-26-ára virradóra történt piactéri incidens miatt fogták el a hatóságok.
A „temerini fiúk” néven elhíresült bűnperben Máriást 15 év szabadságvesztésre ítélte az akkori újvidéki Kerületi Bíróság. Horváth Árpádra 10 év, Illés Zsoltra 13 év, Szakáll Zoltánra és Uracs Józsefre 11 és fél év börtönbüntetést róttak.
Horváth Árpádot és Szakáll Zoltánt 2012. november 30-án feltételesen szabadlábra helyezték. „A többieknek le kellett tölteniük a – kiszabott idejük(nek az amnesztiatörvény alapján – B. A.) 10 százalékával csökkentett – büntetést.”[2] Máriás István, az amnesztiatörvény alapján, egy év hat hónap büntetés-enyhítésben részesült, így 13 év után utolsóként szabadult.


 Tizenhárom évvel később

Több alkalommal is kértem a temerini fiúk amnesztiában részesítését és a feltételes szabadságra bocsátásását. Máriás nevében 2012-ben és 2013-ban kegyelemi kérvénnyel fordultam a köztársasági elnökhöz és kérelmeztem a feltételes szabadlábra helyezését.[3] A válasz mindig elutasító volt.
Legutóbb 2015-ben kérelmeztem Máriás István feltételes szabadon bocsátását. Az újvidéki Fellebbviteli Bíróság a 2015. október 15-i végzésével elutasította az első fokú bíróság végzése elleni fellebbezést. Az elutasító döntést a fegyintézet véleményére is alapozta, amelyben Máriás a büntetését töltötte, miszerint „a büntetés részének feltételesre váltása ebben a pillanatban nem célszerű”.
A bírósági végzésből nem derül ki, hogy Máriás szabadon bocsátása miért „nem (volt – B. A.) célszerű”? Ez a kérdés különösen indokolt, mivel a börtönben befejezte az a fűtő- és hűtőtestek javítására képező középiskolát és „az adaptációjával sem volt probléma”.
Az elutasítást azért is furcsának találtam, mivel köztudott, hogy még a hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszék is szabadon bocsátotta a háborús bűnösöket a büntetésük kétharmadának letöltése után.
Büntetésének leteltét a Szent Demeter-i/Sremska Mitrovica-i Büntetés-végrehajtási Intézet (már akkor) 2017. december 26-ára „tervezte”.
Máriás István a büntetésének csak az utolsó napján szabadult.
A bűncselekmény körülményei, ami miatt a „temerini fiúkat” összesen 61 év börtönbüntetésre ítélték, a mai napig nem tisztázódtak teljesen. Az sem lehet vigasztaló, hogy – a véleményem szerint – az eljárás során számos jogi és egyéb mulasztás is történt. És a nacionalisták által fokozott közhangulat is ellenük volt.
Most már az a fontos, hogy mindannyian megtanulják „a szabad életet”, ami ennyi év után „nem könnyű”.[4]

December 28.

Elutasított tiltakozó jegyzék

Karácsony éjszakáján, incidens történt Szondon (Sontán). A horvát médián keresztül Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Közösségének elnöke értesítette erről a nyilvánosságot. Három horvát nemzetiségű fiatalt támadtak meg – Szerbia szerint ugyancsak horvát nemzetiségűek, így a rendőrségi nyomozás eredményei alapján a hivatalos álláspont szerint a történteket nem lehet etnikai alapú incidensnek tekinteni. A támadókat már letartóztatták.
A horvátországi szervek azonban – a szerbiai állítások ellenére – úgy vélekedtek, hogy mégiscsak etnikai alapja volt a támadásnak Szondon. Andrej Plenković horvát kormányfő elítélte a történteket, s bejelentette, hogy tiltakozó jegyzéket adnak át a szerb nagykövetnek. Arra szólította fel Szerbiát, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a nemzeti közösségek biztonságban tudják magukat. A szerbiai horvát nagykövetség által a hazai külügyminisztériumhoz eljuttatott üzenetben arra szólították fel a szerbiai állami szerveket, hogy vizsgálják alaposan ki a történteket, és tájékoztassák a vizsgálat eredményeiről a szomszédos államot.


A horvát kormányfő kijelentését követően Mira Nikolićot be is hívatták a horvát külügyminisztériumba, a horvátországi szerb nagykövet azonban úgy döntött: nem hajlandó átvenni a tiltakozó jegyzéket, véleménye szerint ugyanis az teljesen megalapozatlan. A külügyminisztérium épületében ismertette: minden eddigi vizsgálat, minden szemtanúval folytatott beszélgetés arra utal, hogy egyáltalán nem a nemzetiségi hovatartozásuk miatt támadták meg a horvát fiatalokat. Mint mondta, teljesen érthetetlen számára, hogyan kaphatott Horvátországban ilyen minősítést az eset, amikor kiderült, hogy maguk a támadók is horvátok voltak. Arra figyelmeztetett, hogy az effajta horvátországi magatartás más körülmények között megbolygathatná a békés együttélést a nemzeti közösségek között Szerbia területén, ahol az utóbbi időszakban nem voltak incidensek.

Aleksandar Vučić államfő lebanei látogatása során újságírói kérdésre válaszolva reagált a szondi történésekre. Úgy vélekedett, hogy vagy Horvátország, vagy maguk a horvát fiatalok találták ki a nemzeti indíttatását a történteknek.
– Mit tehetünk? Amikor nem tudják, mit csináljanak, akkor kitalálnak valamit a szerbek ellen – fogalmazott röviden a köztársasági elnök.
A LebanTeks új üzemének megnyitását követően az államfő megjegyezte, olyasmi miatt küldenek Szerbiába tiltakozó jegyzéket, amit maguk találtak ki. Vučić megállapította, mindig az igazat mondta, akkor is, amikor kijelentette, hogy több szerb tűnt el a háborúk idején, mint horvát nemzetiségű. Hozzátette: elnézést kér, ha rosszul teszi, amikor igazat mond. Szerbia igyekszik elkerülni a konfliktusos helyzeteket, értékelte, de nem érdekli, ha az igazság egyeseknek nem tetszik, szerb oldalon továbbra sem kívánnak hallgatni.[5]
Az incidens egyik részvevője az N1 televíziónak nyilatkozva „tagadta, hogy a verekedés minden résztvevője horvát nemzetiségű volt és állította, hogy – egyes szereplők eltűntek a rendőrségi jelentésből”.[6]
A Horvát Nemzeti Tanácsban azt állítják, „bizonyítékaik vannak, hogy (a részvevő – B. A.) igazat mondott, és hogy ez az incidens a horvátellenes hangok erősödésének a következménye a szerb társadalomban”.[7]  

Az incidenssel kapcsolatban több kérdés is megválaszolatlan. Elsősorban az, hogy akkor „három horvát nemzetiségű fiatalt támadtak meg”, vagy „horvát nemzetiségűek” verekedtek egymás között. Ezt csak a vizsgálati anyag teljes ismeretével lehet(ne) megállapítani. (Ha ugyan létezik ilyen.)
A másik kérdés, hogy a köztársasági elnök nyilatkozata, miszerint „vagy Horvátország, vagy maguk a horvát fiatalok találták ki a nemzeti indíttatását a történteknek”, mennyire járul hozzá a kért ország egyébként sem „a történelmi csúcson” lévő viszonyainak javításához. Nem lett volna helyesebb egyszerűen azt nyilatkozni, hogy ennek megállapítása a nyomozó hatóságokra és az igazságügyi szervekre tartozik?
A harmadik kérdés abból adódik, hogy „rendőrségi nyomozás eredményei alapján a hivatalos álláspont szerint a történteket nem lehet etnikai alapú incidensnek tekinteni”. Ez az állítás – legalábbis a sajtójelentések alapján – azonban vitatott.
Mira Nikolić horvátországi szerb nagykövet „véleménye szerint” az eddigi vizsgálat „arra utal, hogy egyáltalán nem a nemzetiségi hovatartozásuk miatt támadták meg a horvát fiatalokat”.  Világos ugyan, hogy horvát fiatalokat támadtak meg, de továbbra is kérdéses, hogy horvátok, vagy más nemzeti hovatartozásúak. Az utóbbi esetben, függetlenül attól, hogy miért történt a támadás, nemzeti vonatkozása lehet.
Nemzeti alapon történt az incidens történt Szondon, vagy sem? Miért nem lehet ezt tisztázni? Ezzel csak önmagunknak hazudunk.
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. január 11.

[1] Hazajött az utolsó „temerini fiú” – Szabadlábon Máriás István! http://delhir.info/2017/12/28/hazajott-az-utolso-temerini-fiu-szabadlabon-marias-istvan/, 2017. december 28.

[4] Lásd a 2-es alatti írást.

[5] v-ár Szerbia elutasította a horvát tiltakozó jegyzéket c. írása alapján.

Magyar Szó, 2017. december 29. 4., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3563/kozelet_politika/176467/Szerbia-elutas%C3%ADtotta-a-horv%C3%A1t-tiltakoz%C3%B3-jegyz%C3%A9ket.htm, 2017. december 29. [09:39] >> 2017. december 29. [19:55]
Lásd még A zágrábi szerb nagykövet elutasította a horvát tiltakozó jegyzék átvételét c. írást. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/25500/A-zagrabi-szerb-nagykovet-elutasitotta-a-horvat-tiltakozo-jegyzek-atvetelet.html, 2017. december 28. [20:46]

[6] Miodrag Sovilj. N1 u Sonti: Tuča ili etnički motivisan incident? [Az N1-es Szondon: Verekedés vagy etnikailag motivált incidens?] http://rs.n1info.com/a352796/Vesti/Vesti/Incident-u-Sonti-ponovo-uzburkao-odnose-Srbije-i-Hrvatske.html, 2017. december 28. [19:19>19:36

[7] Uo.
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)