Maradéktalanul teljesíteni a feltételeket!
Az utóbbi, alig több mint egy
hónap alatt, az Európai Unió (EU) két magas rangú tisztségviselője is
Belgrádban járt, annak erősítésére, hogy az EU érdekelt Szerbia csatlakozása
iránt.
David McAllister, az EP-képviselő, szerbiai jelentéstevő, két alkalommal is
Belgrádban járt. Először augusztus 12-én, amikor találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel, majd[1]
augusztus 25-én és 26-án az ország fővárosában a hatalmi szervek, a szerbiai
parlament ellenzéki és a civil szervezetek képviselővel is tárgyalt.
A Danas c. belgrádi napilap
forrásai szerint a nem kormányzati szervezetek képviselői „a brüsszeli
tisztségviselőnek, egyebek között, elmondták, hogy (Szerbiában – B. A.) a
médiaszabadság állandóan rosszabbodik és szűkülnek a lehetőségek a bíráló
vélemények közlésére, valamint hogy nincsen semmilyen előrelépés a Savamala
eset felderítésében”.[2]
McAllister a belgrádi vendéglátóknak
határozottan a tudtára adta: „Csak olyan állam válhat az Unió tagállamává, amelyik
teljes mértékben alkalmazza az ott érvényes emberi jogi, szabadságjogi,
kisebbségjogi és egyéb előírásokat”.[3]
Johannes Hahn, az EU szomszédságpolitikai és bővítési biztosa
szeptember 15-én látogatott Belgrádba.
– Szerbia akár 2025 előtt is az
Európai Unió teljes jogú tagállamává válhat, vagy bármikor, amikor teljesíti a
tagsági feltételeket – fejtette ki Hahn a sajtónak nyilatkozva.[4]
Később, az EU-Szerbia: Stratégiai Partnerség a jövőért elnevezésű konferencián
Hahn arról beszélt, hogy „a csatlakozás folyamatában a gyorsaságnál sokkal
nagyobb szerepe van a minőségnek, a joguralom és a független igazságügy,
illetve az emberi jogok és a hatékony közigazgatás tekintetében egyaránt,
hiszen a joguralom kéz a kézben jár a gazdasági fejlődéssel”.[5]
– Szerbia számára a joguralomnak kell prioritásnak lenni a csatlakozás
folyamatában – emelte ki Hahn.[6]
David McAllister és Johannes Hahn, nyilatkozataikban
több alkalommal is hangsúlyozták, hogy Szerbia csatakozásának gyorsasága, bármennyire is siettetné azt az ország vezetősége, nem történhet meg a „minőség”
kárára. A „minőség” alatt pedig az
európai vezetők a csatlakozási feltételek maradéktalan teljesítését értik. Ezek
között az első helyen a jog uralma, a független igazságügy és az emberi jogok
(köztük a nemzeti közösségi jogok) tiszteletben tartása szerepel. Éppen azok a
területek, amelyeken Szerbia a legkevésbé teljesít.
Nemzeti közösségi szempontból is
fontos lenne, tehát, hogy az EU vezetői következetesen betartsák, megköveteljék
a nyilatkozataikban elhangzottak teljesítését. Csak ebben az esetben
remélhetünk előrelépést helyzetünk javulása, jogaink érvényesülése területén
is.
Az integráció témájához tartozik,
hogy szeptember 13-án Strasbourgban sor került az EU-Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Vegyes Bizottság
ülésére.
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági
képviselője és a parlamenti integrációs bizottság alelnöke, aki az ülésen részt
vett, a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy „záradékot fogadtak el”, amelybe
„belekerült a részarányos foglalkoztatás közigazgatásra, bíróságokra vonatkozó
eleme, elvárása is. Deli Andor
képviselő úr javaslatára a szövegbe bekerült a kitétel is, hogy a kisebbségi
jogok nem csorbulhatnak a szerb oktatási rendszert érő esetleges változások
esetén sem”.[7]
Kovács közölte még, hogy
„2020-ra teljesíteni tudjuk a követelményeket az államvezetőség szerint, s ez
kedvező”.[8]
Az Európai Unió szerveiben (a
Parlamentben és a Vegyes Bizottságban) ott ül két (jól fizetett) vajdasági
magyar (párt)képviselő is, akiknek az lenne a feladata – és ezt nem csak az
itteni magyar közösség, de az EU vezetői is elvárják –, hogy méltó módon
képviseljék nem csak Szerbia, de a délvidéki magyarság érdekeit is.
Nincsen betekintésem Kovács Elvira
és Deli Andor teljes tevékenységébe, ezért távol áll tőlem, hogy átfogóan
értékeljem azt. A sajtóinformációk és az eddigi ismereteim szerint, sajnos,
inkább a Szerb Haladó Párttal (SNP) hatalmi koalícióban lévő Vajdasági Magyar
Szövetség (és a Fidesz) érdekeit képviselték, mintsem, hogy – az adott lehetőségeket
kihasználva – érdemében hozzájárultak volna az itteni magyar közösség
érdekvédelméhez, jogainak érvényesítéséhez, helyzetének rendezéséhez.
A Kovács Elvira által hivatkozott záradék hiánya például, hogy a
követelést, miszerint „a nemzeti kisebbségi jogok nem csorbulhatnak”,[9]
most „a szerb oktatási rendszert érő esetleges változások esetére” szűkítették.
További hiányossága, hogy nem tered ki a közvállalatokra és a rendőrségre sem.
Kovács nyilatkozata szerint fontosabb,
hogy „2020-ra teljesíteni tudjuk a követelményeket”, mint az, hogy mikor,
hogyan és milyen módon lesznek érvényesítve a kisebbségi közösségek jogai.
Adva van, tehát két magyar
képviselő és a lehetőség is, hogy a magyar közösség helyzetével, valamint jogainak
érvényesítésével kapcsolatos problémák eljussanak, jelen legyenek és orvoslásra
találjanak az Európai Unióban. A kérdés csupán az, hogy képesek-e ezeket
a képviselők felvállalni és az EU illetékesei előtt/felé prezentálni?
Amennyiben a csatlakozási
folyamat során a nemzeti közösségi jogok nem érvényesülnek teljes mértékben,
nem az EU és a tisztségviselői lesznek felelősek, hanem a magyar képviselők!
Tisztában vannak-e ezzel?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2017. szeptember
18.
[1] A látogatásról McAllister Belgrádban címmel írtam:
http://delhir.info/2017/08/22/mi-fontosabb-jogallam-vagy-koszovo/,
2017. augusztus 22. és https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10266,
2017. augusztus 24.
[2] M. Stojanović: Sagovornici zamerili
Mekalisteru izjave za provladine medije [A tárgyalás részvevői felrótták
McAllisternek, hogy nyilatkozott a kormányzati médiának]. Danas, 2017.
augusztus 26. 3.
[3] v-ár: Párbeszéd és szabadságjogok. Magyar Szó,
2017. augusztus 25. 4.
[4] P. E.: A joguralom a kulcs. Magyar Szó, 2017.
szeptember 16. 5.
[5] U. o.
[7] v-ár: A sebességet mi határozzuk meg. Magyar
Szó, 2017. szeptember 16. 5.
[8] U. o.
[9] A szerb alkotmány 20/2 szakasza egyébként is
szavatolja, a norma szintjén ugyan, hogy „az emberi és kisebbségi jogok elért szintje
nem csökkenthető”). http://www.mnt.org.rs/175-Torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése