Kézhez kapta a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) az újvidéki bíróság indoklással ellátott elsőfokú ítéletét, miszerint alaptalan a keresetük az Újvidéki Egyetem jogi karával szemben, nincs elég bizonyíték arra, hogy diszkrimináció érte volna a magyar anyanyelvű felvételizőket. A Vajdasági Magyar Diákszövetség 2015-ben pert indított a felsőoktatási kar ellen, ugyanis a hatályos jogszabályok értelmében lehetővé kellene tenni a hivatalos kisebbségi nyelvű felvételizést, így a magyar nyelvű felvételi vizsgát is. A jogi kar 2012 óta nem teljesíti ezt a kötelességet. A VaMaDiSz most Brüsszelben keres segítséget és fellebbez az elsőfokú ítélet ellen.
Elfogyott az egyetemisták türelme a két hónapos várakozás alatt, ennyi idő telt el ugyanis az Újvidéki Felsőbíróság ítéletének meghozatala és a tegnapi kézbesítés között – mondta Sóti Attila, a VaMaDiSz elnöke, ezért Brüsszelhez fordultak a fiatalok segítségért a nyelvhasználati jogaik érvényesítése érdekében. Az ifjúsági szervezet elnöke ismertette az ügy eddigi állomásait: 2015 decemberében pert indítottak az Újvidéki Egyetem jogtudományi kara ellen; 2016 novemberében az ENSZ Emberjogi Tanácsának fóruma elé vitték a jogi karon történt diszkriminációs kérdést, amire reagált is a szerb delegáció, de az ügy szempontjából viszont más következménye nem volt ennek a lépésnek; az eljárás során nem hallgatta meg a bíróság az ügy „koronatanúját”, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a tanú nem beszél szerb nyelven; ezt követően született meg az ítélet, amelynek indoklására mindeddig várniuk kellett, így végül Brüsszelben kértek segítséget a magyar egyetemisták.
Deli Andor vajdasági származású fideszes EP-képviselővel vették fel a kapcsolatot, aki korábban is figyelemmel kísérte az ügy menetét. A képviselő ígéretet tett arra, hogy az Európai Bizottság Szerbiáról szóló következő országjelentésébe bekerül ez a konkrét eset is. Mint ismeretes, a korábbi jelentésben szerepet kaptak az anyanyelvű oktatásban felmerülő problémák, ám ekkor még általános megfogalmazásban – emlékeztetett Sóti. Hozzátette: Hivatalos panasszal fordulnak az Európai Bizottság és az Európa Parlament különféle bizottságaihoz is, amiben szintén segítséget kapnak Deli Andor EP-képviselőtől.
A VaMaDiSz a HÖOK közbenjárásával felkeresi az Európai Hallgatói Önkormányzatok Szövetségét (ESU) is, hogy foglaljanak állást az ügyben és éljenek hivatalos panasszal a Szerbiában élő kisebbségek diszkriminációja miatt. Brüsszeli tartózkodásuk alatt a vajdasági egyetemisták felvették a kapcsolatot a kárpátaljai magyar EP-képviselővel, tájékozódtak az ukrán nyelvtörvényről és ismertették a vajdasági magyarok nyelvhasználati jogainak betartását sértő felvételi eljárás részleteit is. Sóti Attila kijelentette, ismételten bizonyították, hogy a VaMaDiSz, a HÖOK és a VIFÓ együttműködése mellett, a végsőkig elmegy azért, hogy a  együtt Brüsszelben a Jogtudományi Karon meglévő probléma végre megoldódjon.
A VaMaDiSz elnöke szerint a most kézhez kapott indoklás nem arról szól, hogy a VaMaDiSz elvesztette a pert, hanem arról, hogy maga a kereset tárgytalan és alaptalan.
Jelenleg is folynak a fellebbezés és a másodfokú eljárás jogi előkészületek, ezért bővebb tájékoztatást nem adott a szervezet elnöke, de annyit elárult, hogy reményeik szerint az ügy kulcsa a felvételi űrlap lehet, amely nem is ad lehetőséget arra, hogy a felvételizők jelezzék, ha a teszteket anyanyelvükön szeretnék kitölteni. A bíróság szerint mivel az űrlapon senki nem jelezte, hogy magyarul szeretne felvételizni, ezért nem sérültek a kisebbség nyelvhasználati jogai.
Alattomosnak és gerinctelennek nevezte Sóti a jogi kar csűrés-csavarását, amelynek áldozatul esett a szervezetet képviselő Slobodan Beljanski ügyvédi címe, illetve amely a VaMaDiSz-ra hárítja a jogsértés bizonyítását, miközben ez nem az ő feladatuk lenne, hiszen nyilvánvalóan diszkrimináció történt – véli Sóti.
A VaMaDiSz bízik a másodfokú eljárás méltányosságában, illetve a szerbiai igazságszolgáltatás függetlenségében, viszont a végsőkig kitartanak és a legutolsó szerbiai jogorvoslati lehetőséggel is élni fognak – hangsúlyozta Sóti. Nemzetközi vonalon is hatni kívánnak a szerb államvezetésre, illetve a magyar-szerb államközi megbeszélések napirendjére tűzni a jogi karon történteket – tette hozzá a szervezet elnöke. A legfontosabb, hogy felgyorsuljon a jogi procedúra menete és kérdés megoldása, hiszen hamarosan újabb felvételizők szembesülnek majd azzal, hogy ezen a karon nem veszik figyelembe nyelvhasználati jogaikat és továbbra sem felvételizhetnek magyarul, pedig a tartomány minden egyes egyetemén kötelesek megszervezni a felvételit a kisebbségek nyelvén is. Sóti Attila szerint az is sokat segítene, ha minél több korábbi felvételiző állna a szervezet mellé, a mostani végzősök pedig kinyilvánítanák azon szándékukat, hogy anyanyelven felvételizzenek.
Nyitóképünkön: Sóti Attila, a VaMaDisz elnöke