2017. május 5., péntek

Szávay István: Mi folyik itt Délvidéken?

2017. május 03. 

 

Mi folyik itt Délvidéken?!

Ismét a Szerbiában élő magyarság helyzete volt a téma a magyar parlamentben, ahol szó volt a délvidéki magyarlakta településekre történő betelepítésről, hogy miért nem jár olyan autonómia a magyarságnak is, mint a koszovói szerbeknek vagy épp arról, hogy milyen feltételek mellett kellene barátságot ápolni a mindenkori szerb kormányokkal.
A délvidéki magyarságot érintő kérdések kapcsán Szávay István jobbikos politikus szólalt fel, aki az elmúlt években több alkalommal is felhívta az országgyűlés figyelmét a délvidéki magyarság súlyos helyzetére és máig megoldatlan problémáira. A nemzeti párt képviselője szerint ugyanis hiába javulnak a szerb-magyar államközi kapcsolatok, ha a délvidéki magyarság helyzete az elmúlt években inkább csak romlott.
Mint elhangzott a Jobbik támogatja a kormány délvidéki gazdaságfejlesztési programját, azonban a megfogalmazásuk szerint a pénz nem minden.
„Mi továbbra is úgy véljük, hogy a magyar közösség jogainak a bővítésére most és nem az uniós csatlakozás megvalósulása után van lehetőség. Márpedig Orbán Viktor és a Fidesz más politikusai többször is egyértelműen kijelentették, hogy a Jobbik álláspontjával szemben semmilyen, a délvidéki magyarság érdekében megfogalmazott feltételt nem kívánnak szabni Szerbia EU-csatlakozásának támogatásához. Hasonló árulásra készülnek tehát, mint tették azt 2005-ben Románia esetében.” – mondta Szávay.
Mi folyik itt Délvidéken?!
A képviselő ezután több, máig aktuális problémára is felhívta a figyelmet, mint amilyen a koszovói cigányok délvidéki magyar többségű területekre való folyamatos betelepítése, a Délvidék Magyarországtól való elcsatolásának dátumának nemzeti ünneppé való tételének szándéka, amelyet Tomislav Nikolić államfő kezdeményezett, vagy akár a magyarul is tudósító délvidéki kistérségi- és regionális médiumok tömeges bezárása, külön kiemelve a Szabadkai Rádiót. Megemlítette a magyar tankönyvek elavultságát vagy épp, hogy máig nem lehet magyarul felvételizni az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karára.
Sajnálatosnak nevezte, hogy eközben a magyar kormány délvidéki szövetségese a VMSZ, a magyarság jogérvényesítése helyett inkább olyan dolgokon fáradozik, mint például, hogy hogyan lehetetlenítse el Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő lakossági fórumait, amikor délvidéki jogvédő-monitorozó körútján Óbecsére, Zentára és Szabadkára látogatott.
Ami jár Koszovónak, arról Délvidék ne is álmodjon? 
Szávay nehezményezte, hogy míg a koszovói szerbek széles körű autonómiával büszkélkedhetnek a szerb kormánynak hála, addig a Magyar Nemzeti Tanácstól az utóbbi időben fontos jogosítványokat vett el a szerb alkotmánybíróság. 
Belgrád a koszovói szerbekre több pénzt költ napi szinten, mint a Magyar Nemzeti Tanácsra egész évben. Nem véletlen, hogy a magyar-szerb barátkozás sokak szerint a valóságban csupán annyit jelent, hogy Szerbia nagylelkűen hozzájárul ahhoz, hogy a Fidesz forintmilliárdokkal támogassa az őt mindenben kritikátlanul kiszolgáló Vajdasági Magyar Szövetséget és annak holdudvarát, miközben az e támogatások után járó és a szerb költségvetésbe befizetett áfa összege is magasabb, mint amit a szerb kormány a délvidéki magyar nyelvű adófizetőire összesen elkölt.” – szögezte le Szávay István a parlamenti felszólalásában.
A Jobbik nem csak a két szép szeméért barátkozna a szerb kormánnyal
Szávay leszögezte, hogy 2018-tól a Jobbik-kormány akkor lesz barátja Szerbiának, ha Belgrád biztosítani fogja a délvidéki magyarság széles körű területi autonómiáját, és államalkotó nemzetként, nem pedig elűzni kívánt kisebbségként fogja kezelni a helyi magyarságot.
S. P.
Közzétette: Szerkesztő 2017. május 4. [22:51]

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése