2016. december 27., kedd

A zenegép bírái

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Azoknak a bájosan naiv vajdmagyar hívőknek, akik azt hiszik a vajdasági magyarság érdekeiért folytatott harc mezeje az alkotmány bíróság.

Ezzel a címmel jelentet meg egy kritikai elemzést a Peščanik nevű vélemény portál, Aleksandar Roknić, a Danas napilap szerkesztőjének tollából.
A cikk alaptézise, hogy a most be- és felavatott szerbiai alkotmánybírák (közöttük Korhecz Tamás) tulajdonképpen a hatalom meghosszabbított keze, amely kész megvédeni a haladó kormány minden gyanús lépését. A következő kilenc évben ebben a testületben a haladókhoz közeli (ez is egy jogi kategória Szerbiában!) bírák lesznek többségben. Közülük sokan a haladó párt tagjainak rokonai, sőt élettársai, barátai. Vannak olyanok is, akik a párt megválasztott képviselői, habár ezt az alkotmány tiltja és a párttagság kizáró tényező.
A Peščanik írása szerint a legkirívóbb példa Snežana Marković, aki Tomislav Nikolić elnök listájáról került a taláros testületbe és aki a köztársasági államügyész helyettese és ahogyan a parlamenti vitában többször is elhangzott: az államfő rokona. Saját szívijében több mint 15 közjogi/politikai funkciót sorolt fel, különösen aktív és kiemelkedő szerepe volt Vajdaság jogainak megcsorbításakor.
A vélemény portál kitér Korhecz Tamásra is, aki, a lap szerint, 2011-ben mint a VMSZ elnökségi tagja (csak formális tévedés, a lényegen nem változtat) kiemelt szerepet vállalt Pressburger Csabának, a Magyar Szó főszerkesztőjének leváltásában. Korhecz nemrégen úgy nyilatkozott, beismerve tévedését, hogy Pressburgert nem szakmai mulasztások miatt váltották le, hanem mert nem hajtotta végre a pártközpont utasításait.
A cikk ezután felsorolja azokat a történelmi tényeket, amelyek bizonyítják, hogy a szerbiai Alkotmány Bíróság mindig is a hatalom szolgálatában állt. Akkor is, amikor szentesítette a Vučić-kormány nyugdíjcsökkentő intézkedését, vagy amikor a Koštunica-kormánynak tettek szolgálatot és 2004-ben alkotmányellenesnek minősítették a Đinđić gyilkosság után kihirdetett rendkívüli állapotot, ami annyit jelentett, hogy tíz ezer akkor őrizetbe vett személynek milliós kártérítéseket fizettek ki. Ezek közül sokan Koštunica hatalmi apparátusának részei voltak. Vagy a hírhedt Zimonyi klán tagjai.
A Peščanik a végén megállapítja, hogy az alkotmány bíróság továbbra is a politikai szolgáltatások része: a hatalom bedobja a zsetont, az alkotmány bíróság bírái pedig énekelnek, legtöbbször kórusban. Mindent egybevetve a bírák megválasztásának agóniája véget ért és valószínűleg ők ismét esküt tettek nem az államra, hanem a Pártra.
2016. december 27.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése