Nemzeti helyett „funkcionális autonómia”?
Szili Katalin magyar
miniszterelnöki megbízott,[1]
a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívására, a napokban látogatáson
tartózkodott a Vajdaságban. A Magyar Szó székházának dísztermében előadást
tartott „a határon túli magyar közösségek önrendelkezéséről”.[2]
Az
előadásról a nyilvánosság csak utólag értesült. Mivel Szili Katalin a VMSZ
meghívásának tett eleget, a hallgatók közt a „a Vajdasági Magyar Szövetség, a
Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt (a VMSZ választási
partnerei – B. A.) tisztségviselői is” jelen voltak. Valójában, azok lehettek
jelen, akiket a VMSZ meghívott.
Az előadásról érdemi vita
ki sem alakulhatott, mivel az eseményen – a Magyar Szó tudósítása szerint –
csak Pásztor István „szólalt fel”, hogy elmondja: „voltak olyan periódusok,
amelyekben nem értettünk mindenben egyet (az autonómiával kapcsolatban – B.
A.). (Mintha most mindenben egyetértés lenne!) Pásztor egyúttal figyelmeztetett
is: „Vannak a közösségünkön belül olyanok, akik magukat szakértőknek nevezve a
gyűlölködés és személyeskedés mentén politizálnak”.[3]
Szili Katalin, Pásztor István és a meghívottak (Ótos
András felvétele)
Szili „a határon túli közösségek
autonómiamodelljeivel foglalkozik, de – mint mondta – egyes megtévesztő média-beszámolókkal
ellentétben nem azok kidolgozása a feladata, ezt ugyanis maguknak a
közösségeknek kell megtenniük, hanem a koordináció, a folyamat elősegítése és
elemzése”.
– Mindent összefoglalva
elmondható, hogy a vajdasági magyarság zászlóshajónak számított e két és fél
évtizedben az autonómia megvalósítása terén. El sikerült itt érni azt, hogy a
magyarok funkcionális autonómiát vívjanak ki a maguk számára. Az egyik
legutóbbi sikerként éppen a részarányos foglalkoztatás céljának elérését lehet
kiemelni. A jelenlegi helyzet előnyösnek számít annyira, hogy nem kell
kételkedni: a jövőbeni elképzelések is meg tudnak valósulni. Ehhez mindig a
többségi nemzet politikai képviseletével folytatott párbeszédre van szükség –
hangsúlyozta előadásában Szili.[4]
Az előadásban – a beszámoló
szerint – egy szó nem esett arról, hogy a Szili által „zászlóshajónak” nevezett
autonómiával gondok vannak, sőt azt is lehetne mondani, hogy léket kapott. Az
elmúlt időszakban ugyanis nem hogy előrehaladt volna, hanem süllyedni kezdett.
A nemzeti kisebbségi autonómia kérdését időszerűsítette
a koszovói szerbek helyzetéről Ivica Dačić korábbi szerb miniszterelnök
(mostani külügyminiszter) és Hashin Taçi akkor koszovói kormányfő (most elnök) között
(2013. április 19-én) létrejött ún. brüsszeli egyezség.[5] Ez ugyanis számos olyan kollektív
jogot fogalmaz meg a koszovói szerb közösségnek, amelyeket Szerbia törvényei az
itteni nemzeti kisebbségek számára nem látnak elő, mint például a gazdasági
fejlődés, a közoktatás, az egészségügy, a művelődés tejes felügyelete és
tervezése, igazságügyi és közigazgatási illetékességek, stb.
Az események azonban ellenkező
irányt vettek: A szerb alkotmánybíróság 576/2014 számú 2014. január 16-i határozatával[6]
– amit egyébként (jellemzően) egy magyar bíróval, Dr. Ódri Kartag Ágnessal
írattak alá – számos hatáskörtől megfosztotta a nemzeti kisebbségi tanácsokat,
ami miatt a nemzeti kisebbségi autonómiák működése lényegében ellehetetlenült. Az
ilyen (korlátozott) jogkörű Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tevékenysége is
jóformán csak a magyarországi pénzek elosztásában merül ki, vagyis távol áll a
vajdasági magyarok által jogosan igényelt nemzeti kisebbségi autonómiától.
A helyzetet tovább
rontotta, hogy az MNT aktuális vezetése nem találta fel magát a nemzeti
kisebbségi érdekvédelem terén. Még a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaira
vonatkozó csonka törvény kínálta lehetőségeket sem használja ki. A legújabb
példa erre, hogy az MNT – érthetetlen okokból – határozottan elutasította a
nemzeti kisebbségek jogainak megvalósításáról szóló akciótervnek még a
megvitatását is,[7] aminek az elfogadása (a
szerb kormány által március 3-án) az Európai Unióhoz való csatlakozási
tárgyalások 23. fejezetéből (Igazságügy és alapvető jogok) eredő követelmény.
Szili előadásából megtudtuk még,
hogy „el sikerült itt (mármint Szerbiában – B. A.) érni azt, hogy a magyarok
funkcionális autonómiát vívjanak ki a maguk számára”. Az interjúból, amit Szili egy nappal később adott a VMSZ
által irányított Magyar Szónak, megtudhattuk, hogy itt (Szerbiában – B. A.) „a
legfejlettebb a kulturális, vagy ha fogalmazhatnék úgy is, funkcionális
autonómia”.[8]
Értesülhettünk, tehát,
hogy jelenleg a vajdasági magyarságnak „funkcionális (vmely funkcióval
kapcsolatos) autonómiája”[9]
van, ami kulturális autonómia is. (Csakhogy éppen nem funkcionál és még csak
nem is kulturális autonómia.)
Nyilatkozatában
Szili már csak „Vajdasági autonómialemeket” említ. Ebből nem világos, hogy
Vajdaság területi autonómiájára gondolt-e vagy a nemzeti kisebbségi
autonómiára, és hogy most akkor létezik-e a nemzeti kisebbségi autonómia, vagy
csak annak az elemei?
A miniszterelnöki megbízott „az
egyik legutóbbi sikerként éppen a részarányos foglalkoztatás céljának elérését”
emelte ki”.[10] Az ilyen megfogalmazás már
önmagában is ellentétes és ennél fogva értelmetlen. Valami ugyanis csak akkor
siker, ha már megtörtént/sikerült, nem pedig amikor még csak célként tűzik ki.
Vajdaságban a nemzeti
kisebbségek részarányos foglalkoztatása jelenleg nagyon távol van attól, hogy sikernek
lehetne nevezni. A gyakorlat éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítja. A
tartomány szervekben például a magyarok a foglalkoztatottak között mindössze
6,38%-ban vannak jelen, vagyis még fele arányban sem, mint a lakosságban (13%).[11] Vagy Szili Katalin csak az ifj. Pásztor
(Bálint) nyilatkozataiból tájékozódik?[12]
Az előadásban elhangzott ez is: „A jelenlegi
helyzet előnyösnek számít annyira, hogy nem kell kételkedni: a jövőbeni
elképzelések is meg tudnak valósulni. Ehhez mindig a többségi nemzet politikai
képviseletével folytatott párbeszédre van szükség.” [13]
Az
első mondatot az itteni magyarság számára valamiféle optimizmus-keltésnek
lehetne érteni. A második mondat pedig azt sugallja, hogy az elképzelések
magvalósulása érdekében „a többségi nemzet politikai képviseletével” (értsd: a
Szerb Haladó Párttal/SNS, a VMSZ jelenlegi koalíciós partnerével) való
együttműködés szükséges. Amihez a Fidesz is a támogatását adja. Csak éppen az
nem világos, hogyan és mikor lesz ebből autonómia?
Szili Katalin – ismereteim
szerint – magyar miniszterelnöki megbízottként először járt a Vajdaságban.
Pedig már több mint egy éve, hogy ezt a tisztséget betölti. A sajtóban közöltek
alapján azt is lehetne mondani, hogy a vajdasági és szerbiai viszonyokról nem
túlságosan, illetve többnyire egyoldalúan tájékozott. A jó/helyes tájékozottság
pedig alapvető feltétele a „koordinálásnak” és a „folyamat elősegítésének”,
amit Szili feladatul kapott.
Újvidék, 2016. március 26.
BOZÓKI Antal
[1] A volt MSZMP-tag, volt MSZP-tag, volt MSZP
államtitkár, volt parlamenti elnök, volt köztársasági elnökjelölt 2015. március
1-jétől látja el ezt a feladatot a Miniszterelnökség nemzetpolitikai
államtitkárságán. A fizetése 997.200 Ft, amihez különböző juttatások is
társulnak. (zeró: Szili Katalin havi 1 millióért dolgozza ki az
autonómiakoncepciókat: http://vastagbor.atlatszo.hu/2015/04/03/szili-katalin-havi-1-millioert-dolgozza-ki-az-autonomiakoncepciokat/,
2015. április 3.; Index: http://index.hu/belfold/2015/04/03/szili_katalin_havi_1_millioert_dolgozik_a_miniszterelnoksegnek/,
2015. április 3., 20:12 és Szili Katalin a Miniszterelnökségen dolgozik. http://mno.hu/belfold/szili-katalin-a-miniszterelnoksegen-dolgozik-1278017,
2015. március 19., 16:58)
[2] v-ár: Kényszer helyett lehetőség
legyen a mozgásszabadság. Magyar Szó, március 22., 1. és 5. o., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3004/kozelet_politika/143333/K%C3%A9nyszer-helyett-lehet%C5%91s%C3%A9g-legyen-a-mozg%C3%A1sszabads%C3%A1g.htm,
2016. március 22. [08:27] >>
2016. március 22. [12:54]
Szili Katalinról, mint politikusról, ellentétesek a vélemények: A Vajdaság Ma tudósítója „nem mindennapi hősnőnek” nevezi (Bödő Sándor: Jó az, ha az enyéim szidnak, az ellenzék pedig megdicsér
http://www.vajma.info/cikk/tukor/6744/Jo-az--ha-az-enyeim-szidnak--az-ellenzek-pedig-megdicser-.html,
2016. március 23., 14:46), az egyik internetes honlap pedig azt írja róla, hogy
„a megélhetési magyarság-politikus egyik top ikonja” (Röhögjünk együtt: Szili
Katalin, autonómiabiztos. http://dotoho.blog.hu/2015/03/20/rohogjunk_egyutt_szili_katalin_autonomiabiztos,
2015. március 20., 15:06)
[3] v-ár, a 2-es alatt.
[4] Uo. Szili Katalin a Magyar Szónak adott
(külön) interjújában a kérdésre „Összehasonlítva a határon túli magyar közösségek
jogainak megvalósulását, autonómiáit, meddig jutott el a vajdasági magyarság?”
a következő választ adta: – Talán a legtovább jutott el. Én úgy
szoktam fogalmazni, hogy a vajdasági autonómiaelemekre úgy tekinthetünk, mint a
Kárpát-medence zászlóshajójára, hiszen ha akár Erdélyt, Székelyföldet, vagy
Felvidéket, esetleg Kárpátalját vesszük figyelembe, itt a legfejlettebb a
kulturális, vagy fogalmazhatnék úgy is, funkcionális autonómia. Létezik egy
Magyar Nemzeti Tanács, magának Vajdaságnak az autonómiája tekintetében is
születtek fontos döntések. Virág Árpád: „A választók mindig mindenkinél
bölcsebbek” Magyar Szó, 2016. március 24., 1. és 5., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3006/kozelet_politika/143446/%E2%80%9EA-v%C3%A1laszt%C3%B3k-mindig-mindenkin%C3%A9l-b%C3%B6lcsebbek%E2%80%9D.htm,
2016. március 24. [12:07] >> 2016. március 24.
[17:26]
[5] Agrement
of principles governing the normalization of relations. FoNet, Beta: Tekst briselskog sporazuma [A
brüsszeli egyezség szövege]. http://www.blic.rs/Vesti/Tema-Dana/378674/Tekst-briselskog-sporazuma; http://www.slobodnaevropa.org/content/sporazum-o-principima-za-normalizaciju-odnosa/24968253.html
[7] Lásd az MNT 14. (2016. január 29-i) és 15.
(2016. február 26-i) ülésével kapcsolatos tudósításokat, írásokat. Lásd még az
„Ami provokálhatja közösségünket”: http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/50918-2016-02-03-21-00-03,
2016. február 03. [21:55] és http://www.vmdk.org.rs/, 2016. február 3. ) és a
Megbukott az MNT c. írásomat: http://www.vmdk.org.rs/,
2016. február 29. és http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/51787-2016-02-29-20-09-04,
2016. március 01. [12:06]
[8] „A választók mindig mindenkinél bölcsebbek”, a
4-es alatt.
[9] Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések
szótára szerint. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006, 219.
[10] v-ár, a 2-es alatt.
[11] Lásd az Elfogadható kompromisszumok c. írásom.
http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/51038-2016-02-07-19-33-49,
2016. február 07. [20:28] Lásd még Varga László A hamis
sikerpropaganda című írását: http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2925/Varga-Laszlo-A-hamis-sikerpropaganda-ujabb-felvonasa.html,
2016. március 3. [14:52]
[12] Pesevszki Evelyn: Egyszer minden mandátum
lejár. Magyar Szó, 2016. január 9. 18., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2941/hetvege/138889/Egyszer-minden-mand%C3%A1tum-lej%C3%A1r.htm,
2016. január 10. [11:09] és Miklós Hajnalka: A kettős állampolgár is lehet
rendőr. Magyar Szó, 2016. január 23. 5., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2953/kozelet/139790/Kett%C5%91s-%C3%A1llampolg%C3%A1r-is-lehet-rend%C5%91r.htm,
2016. január 23. [10:20] >> 2016. január 24. [22:31]
[13] v-ár, a 2-es alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése