2015. július 1., szerda

Hajnal Jenő ködösít!



Az MNT elnöke elutasította a cselekvési tervre vonatkozó javaslatok megvitatását

Tari István, a VMK tanácsnoka a Magyar Nemzeti Tanácsban (másik alkalommal is) sürgősségi indítványként terjesztette az MNT elé, hogy június 30-i 8. ülésén hozzon határozatot a vajdasági magyar közösség érdekeinek képviseletéről Szerbiai Európai Uniós csatlakozási folyamatában.
– Négy délvidéki magyar párt, 11 délvidéki civil szervezet szakértőinek egyeztetett javaslatait is tartalmazza indítványom,[1] melynek sürgősségét az a közvetett értesülésem is igazolja, hogy az akciótervnek már a harmadik változata is elkészült nélkülünk! Nélkülünk, a Magyar Nemzeti Tanács jóváhagyása nélkül! Sőt – egyes források szerint –, ezt (a májusi változatot) „a szerb hatóságok már el is küldték Brüsszelbe”.[2]
Az Európai Parlament (EP) a 2015. március 11-i állásfoglalásával a Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentésről (2014/2949(RSP) – az EU csatlakozási tárgyalások sikeres folytatása érdekében – Szerbiát arra ösztönözte, hogy a 23. fejezettel kapcsolatos cselekvési terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítése iránt.
Tekintettel arra, hogy az MNT, a jelek szerint: szellemileg kiskorúsított tanácsnokai az eddigiekben legfeljebb csak a sajtón keresztül értesülhettek Hajnal Jenőnek, az MNT elnökének, az Akciótervet kidolgozó munkacsoportban való tevékenységéről, s az MNT elnöke az MNT felhatalmazása és irányadása nélkül, a kézi vezérléstől időnként elalélva, időnként saját kútfejéből
erőszakosan merítve vett részt az eddigi munkában, segítve a Szerb Kormány időhúzásos, a megoldatlan kisebbségi ügyek rendezésében mindent elodázó magatartását! Pedig most mindennél sürgősebb, fontosabb feladat lenne: egy, az MNT Tanácsa által megvitatott, megfogalmazott, határozat elfogadása. Az MNT elnökének tevékenysége az MNT Tanácsa által meghozott vonatkozó döntés és irányelv nélkül ellentétes az MNT Alapszabálya 14. szakaszának (g), (h), (j), és (l) pontjaival.
Új helyzet van: sürgősen útját kell állnunk a törvényt és alapszabályt sértő MNT-elnöki ámokfutásnak!
Az MNT elnökének ezen határozattal összhangban kell képviselnie a magyar közösség érdekeit a folyamatban lévő akcióterv kidolgozásában, mindazon testületek keretében, amelyeknek munkájában tisztségénél fogva részt vesz – írja Tari az indítvány indoklásában.

Az ülésen, Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselője arra vonatkozó kérdésére, hogy „Hajnal Jenő milyen jogon képviselte a kisebbségi akcióterv kidolgozásával megbízott testület belgrádi ülésén a nemzeti tanácsot, az MNT elnöke kifejtette, hogy egy munkacsoportba való részvételre kérték fel, amely az kisebbségi akcióterv kidolgozásáért felelős. A kisebbségi akciótervben helyet kapnak a kisebbségek aktuális helyzetéről szóló beszámolók, valamint az oktatásról, tájékoztatásról, nyelvhasználatról és művelődésről szóló tervezetek. A munkacsoport második ülésén Hajnal Jenő a részarányos foglalkoztatás külön pontban való tárgyalását javasolta. A tárgyalások ebben a pillanatban nincsenek abban a szakaszban, hogy az Európa Tanács által megszabott 35 tárgyalási fejezeten kívül más témával is foglalkozzanak – hangzott el az ülésen. „Senkit nem akarunk megkerülni, főleg nem a délvidéki magyarságot” – mondta Hajnal Jenő, hozzátéve, hogy a kisebbségi akcióterv decemberi elkészítése után tudnak vitát nyitni az érintett kérdésekről.[3]

Hajnal Jenő ködösít!
A válaszából azt lehetne kihámozni, hogy „egy munkacsoportba való részvételre kérték fel, amely az kisebbségi akcióterv kidolgozásáért felelős”. Bizonyára nem szakértőként kérték fel erre, mivel ez nem az ő szakterülete, hanem a Magyar Nemzeti Tanács elnökeként! Elnökként pedig nem képviselhet mást, mint amire a testület meghatalmazza. Ilyen meghatalmazása pedig – ismereteim szerint – nem volt és továbbra se nincsen.
Az, hogy a munkacsoport második ülésén „a részarányos foglalkoztatás külön pontban való tárgyalását javasolta” rendben lenne, csak az a kérdés, hogy milyen megfogalmazásban. Ehhez is testületi határozat szükséges.
Az ülésről közölt tudósításból nem derül ki, hogy Tari indítványát egyáltalán napirendre tűzték volna.  Csak annyit tudtunk meg, hogy „a tárgyalások ebben a pillanatban nincsenek abban a szakaszban, hogy az Európa Tanács által megszabott 35 tárgyalási fejezeten kívül más témával is foglalkozzanak”.
Senki nem is követelte, hogy az MNT vagy a kormány munkacsoportja a „35 tárgyalási fejezeten kívül más témával is foglalkozzon”. A négy vajdasági magyar párt és 11 civil szervezet javaslata – amelyhez a Vajdasági Magyar Szövetség  (VMSZ) jellemezően nem csatlakozott – minden pontja a 23. csatlakozási fejezethez tartozik és megegyezik az Európai Parlament (EP)  2015. március 11-i állásfoglalásának a Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentés (2014/2949(RSP) 30. pontjával, amelyben az EP – az EU csatlakozási tárgyalások sikeres folytatása érdekében – Szerbiát arra „ösztönözte, hogy a 23. fejezettel kapcsolatos cselekvési terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítése iránt”.[4]

A tudósítás szerint Hajnal Jenő az ülésen azt mondta, hogy „a kisebbségi akcióterv decemberi elkészítése után tudnak vitát nyitni az érintett kérdésekről”.[5] Vagyis akkor, amikor arra már késő lesz.
Hallatlan, hogy az MNT elnöke semmibe veszi négy magyar párt és 11 civil szervezet javaslatát, megkerülve a vajdasági magyarok megoldatlan kérdéseit is. 
A tisztségébe lépése idejétől kezdve mutatott, a testület irányítására való alkalmatlansága miatt is, ez több mint elegendő ok a leváltására irányuló kezdeményezés beindítására. Nincsen szükségünk olyan MNT elnökre, aki még csak kísérletet tenni sem hajlandó az itteni magyarság helyzetére vonatkozó javaslatok képviselésére.

Újvidék, 2015. július 1.
                                                                                                            BOZÓKI Antal


[1] A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG ALAPÉRDEKEI (SZERBIA EU-S CSATLAKOZÁSI FOLYAMATA ALATT)
– Javaslat a nemzeti kisebbségi akcióterv tartalmára
[2] A cselekvési terv harmadik változatásról szóló, Szerzett jogok, halasztott határidők c. 2015. június 25-i  írásom lásd a http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Kisebbs%C3%A9gi%20jogok oldalon.

[3] Basity Gréta, Rizsányi Attila: Az Európa Kollégium és az ösztöndíjprogram körül alakult ki heves vita az MNT ülésén. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18779/Az-Europa-Kollegium-es-az-osztondijprogram-korul-alakult-ki-heves-vita-az-MNT-ulesen.html, 2015. június 30. [21:27]

[5] Lásd a 2-es alatti írást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése