2014. november 3., hétfő

Eltörölték Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakóinak kollektív bűnösségét

Aleksandar Vučić is részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett szabadkai megemlékezésen

Eltörölték Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakóinak kollektív bűnösségét
Aleksandar Vučić kormányfő a közös felelősség és az egymás megismerésének fontosságát hangsúlyozta
Hetven év után megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakóinak kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt – jelentette be Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök vasárnap Szabadkán. A kormányfő az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen vett részt.
70 évvel ezelőtt több száz ártatlan áldozatot szedett „a gonoszság, a magából kivetkőzött embertelenség” – fogalmazott Némedi Imre műsorvezető a Zentai úti temető 44-es parcelláján, ahol ökumenikus kegyeletadással vette kezdetét a megemlékezés a most felavatott új Vergődő madár szobornál. Kalmár Ferenc alkotását 2013-ban, két héttel a tavalyi megemlékezés-sorozat előtt lopták el. A kegyeletadáson jelen volt Aleksandar Vučić miniszterelnök is, aki bejelentette: hetven év után megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt.
A szerb miniszterelnök a közös felelősség és az egymás megismerésének fontosságát hangsúlyozta az új Vergődő madár szobor előtti főhajtása alkalmával. „Szerbia miniszterelnökeként azzal a céllal érkeztem Szabadkára, hogy biztosítsam Önöket arról, hogy a magunkéinak érezzük Önöket, és reméljük, hogy Önök is magukénak éreznek bennünket, Szerbia teljes értékű állampolgárainak, akik egyenlők a törvények előtt, akik között nincs semmiféle különbség” – hangoztatta Vučić. Elmondta, hosszú, közös történelmük során a szerbek, magyarok és más nemzetiségűek az egymás kultúrájának megismerését helyezték előtérbe, s noha Szerbia jelentős antifasiszta múltra tekint vissza, olyan bűncselekmények is történtek az idők során, amelyekre nem lehetünk büszkék. „Egy hét éves kislány meggyilkolása nem lehet büszkeségre okot adó tett, mint azt egyesek gondolják” – szögezte le Vučić. Hozzátette: a kollektív bűnösség elvének visszavonásával, a szerb-magyar történelmi vegyes bizottság felállításával és a két ország közötti történelmi megbékélési folyamatokkal hozzájárulnak az elkövetkező generációk jövőjének együttes erővel való építéséhez.
Maglai Jenő szabadkai polgármester a szabadkai magyar közösség emlékhelyén az elmúlt egy évre emlékeztetett, amelynek során a meggyalázott emlékmű csonkán állt az agyaggödörben. „Nehéz pillanatok voltak ezek, de megmutatkozott: csak az a közösség ítéltetett leépülésre, amely feladja a küzdelmet. Egy év nem hosszú idő, de nem is rövid; biztos vagyok abban, hogy a jelenlevők ma egészen mást látnak és gondolnak jövőnkről, az emlékhelyről, önmegbecsülésükről. Ez a közösség műve, a vajdasági magyarság szívósságának műve” – fogalmazott Maglai Jenő, majd leszögezte, mindenkinek le kell vonnia a következtetést az elmúlt egy év tapasztalataiból: egymásban támaszt és nem ellenséget kell keresni. „Ki gondolta volna egy évvel ezelőtt, hogy most történelmi pillanat részesei leszünk: most első alkalommal az ország miniszterelnöke is lerója tiszteletét az emlékműnél, s ez üzenet közösségeinknek, nemzeteinknek.”
Szabadkán 24. alkalommal hajtottak főt az ártatlanul kivégzettek tömegsírjainál a Zentai úti temető 44-es parcelláján. A szabadkai megtorlások 1944 októberének utolsó napjaiban kezdődtek, és egészen december elejéig tartottak, amikor a tömeges kivégzéseket leállították. Az áldozatokat a zentai úti temetőben hantolták el négy hatalmas tömegsírban. A kivégzettek között voltak a magyarokon kívül horvátok, baranyai németek és kisebb számban bunyevácok, illetve szerbek is. Az áldozatok száma megközelíttek a kétezret. Közülük – a Kegyeleti Bizottság odaadó munkájának köszönhetően – 978 áldozatot azonosítottak.
A megemlékezést követően az újra felavatott Vergődő madár szobornál a szerbiai kormány nevében Aleksandar Vučić, a Vajdasági Magyar Szövetség nevében Pásztor István elnök, a helyi önkormányzat nevében Ilija Maravić képviselő-testületi elnök, a Magyar Nemzeti Tanács nevében pedig dr. Korhecz Tamás elnök helyezték el a kegyelet virágait. Emellett Magyarország, Horvátország, a tartományi képviselőház, továbbá állami és civil szervezetek képviselői rótták le kegyeletüket a Vergődő madárnál. Majd az eseményen megjelent emlékezők és gyászolók gyújtottak gyertyát és helyezték el koszorúikat az 1944-45-ös ártatlan áldozatok tömegsírjánál.
A szoborlopástól a megbékélésig
A 350-400 kilogrammos, hamvaiból feltámadó főnixmadarat - más vélemények szerint turult - ábrázoló bronzszobor tavalyi ellopását követően Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta: a szerb kormánynak azonnali hatállyal semmissé kell tennie a kollektív bűnösségről szóló határozatot, ezt követően pedig a kormány képviselői megkoszorúzhatnák a szabadkai Zentai úti temetőben nyugvó áldozatok emlékművét. A politikus akkor azt is kiemelte, hogy a két dolog, vagyis a kormányrendelet elfogadása és a koszorúzás csak együttesen képzelhető el.
A szerb parlament tavaly nyáron fogadta el azt a nyilatkozatot, amely elítélte az 1944-1945-ös délvidéki vérengzéseket, valamint a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat, magát a rendeletet azonban nem törölte el.
A szerb kormányfő vasárnapi beszédében kiemelte: a szerb nép sajátjának tekinti a magyart, és azt szeretnék, ha a magyar is sajátjának tekintené a szerbet. Emlékeztetett a szerb-magyar megbékélés állomásaira is, valamint a közös múlt legfőbb eseményeire.
Az áldozatok emlékét őrző Vergődő madár nevű szobrot tavaly októberben lopták el, a tettet a szerb és a magyar kormány is elítélte. Egyesek szerint színesfémtolvajok vitték el, mások szerint viszont politikai indíttatásból távolították el az emlékművet, és ezzel akartak "gátat vetni" annak a megbékélési folyamatnak, amely a szerb és a magyar nép között tavaly nyáron megindult. Akkor Csúrogon Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb elnök közösen hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett szerb, illetve magyar áldozatok emléke előtt.
Az elkövetők nem kerültek elő, Szabadka város önkormányzata pedig az idei megemlékezésre új szobrot rendelt. Az eredeti szobor mását Belgrádban készítették.
Basity Gréta, Rizsányi Attila, MTI


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése