2014. október 31., péntek

Október 31.



Farkas napja.
Régi magyar személynév. A Farkas nevet a középkor óta folyamatosan használják. Jelentése a szó maga.
2003 – Takarékossági Világnap
1424 – Krakkóban megszületett I. Ulászló magyar király (III. Ulászló néven lengyel király), aki minden erejével a fenyegető török veszély elhárítására törekedett.
1517 – Luther Márton wittenbergi teológiaprofesszor közzétette 95 tézisét a búcsúcédulákkal való visszaélések, a katolikus egyház elvilágiasodása ellen, amellyel kezdetét vette a reformáció.
1795 – Londonban megszületett John Keats angol romantikus költő, akinek fő művei: „Endymion”, „Izabella vagy a bazsalikomcserép”, „Hyperion”, „A Szent Ágnes-este”, „Lamia”.
1851 – Désen megszületett Ilosvay Lajos kémikus, vegyész, a kémiai oktatás fejlesztésének kiemelkedő alakja.
1918 – Két sikertelen merénylet után Budapesten, a Hermina úti villájában lelőtték az 57 éves gróf Tisza István egykori miniszterelnököt.
1922 – Szilsárkányban megszületett Hegedűs András, aki 1955-56-ban a minisztertanács elnöke volt.
1926 – Meghalt a magyar származású Harry Houdini (eredeti néven: Weisz Erik), mágus és szabaduló művész.
1938 – Orson Welles mély megbánással bocsánatot kért, amiért a „Világok harca” című rádiójátéka országos pánikot okozott.
1984 – Új-Delhiben a 67 éves indiai miniszterelnök-asszonyt, Indira Gandhit lelőtte testőrségének két szikh katonája.

Október 31. – A reformáció emléknapja.
Martin Luther német szerzetes 1517. október 31-én függesztette ki reformtéziseit a wittenbergi vártemplom kapujára - erre emlékezünk minden évben. Mind a mai napig vitatott, hogy Luther, aki az elsők között fordult szembe a katolikus egyház hivatalos tanításával, valóban kiszögezte-e a 95 pontban megfogalmazott téziseit a templom kapujára.
Luther azon a napon - a gyónásokról elmaradó híveiért aggódva - valóban írt egy levelet feletteseinek, amelyben a búcsúcédulák (bűnbocsátó cédulák) árusítása ellen emelt szót. (A pénzért árusított egyházi papír lényegében a gyónást helyettesítette, általa megvásárolható volt a lelki üdvösség.) E levélhez csatolta 95 tételben megfogalmazott gondolatait, amelyet egy várható disputa (hitvita) alapiratának szánt.
Maga sem gondolta, milyen mélyreható változásokat indít el. Téziseiben nyíltan szembeszegült a pápával, és elindította az Európa és a világ képét alapjában átformáló reformációt. Tanai alapján jött létre halála után az evangélikus, a Kálvin János genfi reformátor képviselte irányzatból pedig a református egyház.
A tételeket 1517 végén Lipcsében, Nürnbergben és Bázelben is kinyomtatták, Róma teljes mértékben elutasította ezeket a gondolatokat. Luthert eretnekséggel gyanúsították, 1518 elején a Domonkos-rend hivatalosan is vádat emelt ellene, majd Rómába hívatták. X. Leó pápa - féltve Bölcs Frigyes szász választófejedelemmel, Luther védnökével való jó kapcsolatát - engedélyezte, hogy csak az augsburgi birodalmi gyűlésen hallgassák ki a pápai legátus (követ) előtt. A meghallgatás eredménytelenül zárult, Luther nem vonta vissza kijelentéseit. 1521-ben a pápa kiátkozta, birodalmi átokkal sújtották, bárki szabadon üldözhette, meg is ölhette. Wartburg várában talált menedéket, ahol a hosszú évek alatt németre fordította a Bibliát, 1546. február 18-án halt meg.
Luther Márton egyik legfontosabb tétele az volt, hogy az ember nem cselekedetek, érdemek, hanem egyedül Jézus Krisztusba vetett hite által (sola fide) üdvözülhet Isten kegyelméből (sola gratia). Kimondta, hogy Istennel közvetítő (egyház, papság) nélkül is kapcsolatba lehet kerülni, és vallási kérdésekben a Szentírás az egyedüli forrás, amely mindenki felett áll, amivel kétségbe vonta a pápa elsőbbségét és tévedhetetlenségét.
Magyarországon a 16. században, a török uralom korszakában terjedtek el a reformáció eszméi, magyar földön 1545-ben Erdődön rendezték az első protestáns zsinatot. A század végére az ország 80-90 százaléka protestánssá vált.
A reformáció emléknapját kezdetben Luther születésnapján, november 10-én ünnepeltek, illetve halála napján emlékeztek meg a katolikus egyháztól való elszakadásra. 1667-ben a II. János György szász választófejedelem vezette szászországi evangélikus egyházi főtanács rendelte el, hogy október 31-ét megünnepeljék. E nap hivatalos ünnep Szlovéniában és Németország egyes tartományaiban.
Magyarországon október a reformáció hónapja, 1939 óta pedig a legnagyobb protestáns egyházak a hónap végén rendezik meg az Országos Protestáns Napok ünnepségsorozatát.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése