Van,
aki nem érzi, hogy mikor volt elég. Hosszú évtizedek teltek el, amióta
Ágoston András elkezdett funkciókat betölteni. Ezt büszkén emlegeti már
évek óta. Adán élt, Temerinbe költözött, és a legmarkánsabb cselekedete a
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) létrehozása volt a
vérzivataros kilencvenes évek legelején. Elmondása szerint tavaly
tavasszal, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) tisztújító
kongresszusán ,,letette a lantot”, és visszavonult nyugdíjas éveibe,
amelyet ,,újságírással” kíván eltölteni.
A kommunizmusban vállalt közfunkciói után állt a VMDK élére, majd
annak három részre robbantása után 1997-ben megalapította a VMDP-t
(ahogy fogalmazni szokott: a történelmi VMDK politikai és eszmei
örökösét). A tavalyi visszavonulása után maradt egy Kisebbségi Fórum
(KiFó) nevű civil szervezet élén, amely eddig is (egyes információk
szerint) a Fidesz-KDNP irányába mutató széfkulcsot jelentette számára.
Nem csoda, hogy nem múlhat el Ágoston-nyilatkozat és VMDP-Hírlevél (most
már KiFó-Hírlevél) az újabb kétharmados fideszes kormány létrejöttének
szuggerálása, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének éltetése és Orbán
Viktor mennyei cselekedeteinek magasztalása nélkül. De úgy látszik, most
porszem került a gépezetébe, mivel fájdalmasan nincs kibékülve a Magyar
Remény Mozgalom (MRM) és a Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik)
délvidéki térnyerésével.
Csipegessünk az utóbbi egy hónap KiFó (ex-VMDP) Hírlevél terméséből:
a)
Másrészt, kár lenne elhallgatni, hogy Jobbik képviselőinek radikális
szlogenjei az MRM tevékenységén, valamint a Délhír nevű portál
közvetítésével átszivárognak a Vajdaságba, s bizonyos hatásuk
tagadhatatlan. – Január 17.
b) A
hat magyar párt közül, eddig csak a Magyar Remény Mozgalom (MRM) tette
világossá, hogy a magyarországi parlamenti választásokon stratégiai
partnerét a Jobbikot támogatja. A többiek eddig megmaradtak a részvétel,
legfeljebb a nemzeti oldal szorgalmazásánál. Hogy ez mire lesz elég –
meglátjuk. Az MRM enyhén szólva csúsztatással („Az, hogy a külhoni
magyarság egyszerűsített honosítási eljárásban részesülhetett, kizárólag
a Jobbik érdeme. Ha nincs a Jobbik, nem is vehetnénk részt az
anyaországi választásokon. Ennek tükrében abszurdum lenne nem a
Jobbikra, hanem például a Fidesz önző bizniszpártra szavazni.”), övön
aluli ütéssel ellenzi a Fidesz-KDNP támogatását. Erre a többi magyar
párt részéről nincs válasz. – Január 26.
c)
Tekintettel a magyarországi, s immár a szerbiai parlamenti választások
előkészületeire, fontosnak látom, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség
(VMSZ) és a Jobbik között kirobbant kemény vitát szélesebb kontextusban
vegyük szemügyre. Nem elég ugyanis csak abból kiindulni, amit itt a
Vajdaságban sokan vallanak: izgul a VMSZ, mert fiatal szavazókat hódít
el tőle a Magyar Remény Mozgalom (MRM). – Január 28.
d)
Elfogadhatatlan, hogy a VMSZ műbalhét kezdeményezve a Jobbikot támadja, s
ezzel próbál kibújni a Fidesz-KDNP pártszövetség támogatásának erkölcsi
és politikai kötelessége alól. Annál is inkább, hiszen neki van csak
igazán anyagi haszna a Budapesttel való együttműködésből. Ezen mit sem
változtat a tény, hogy az MRM sem ingyen fújja ugyanazt a követ a
Jobbikkal. – Január 28.
e)
Félreértés ne essék: politikai ténynek tekintem a Jobbik választási
kampányának eszmei alapjait. Ellenzem viszont, hogy a Vajdaságban a
magyar pártok, s a befolyásuk alatt álló civilszervezetek lapulnak, nem
nyilvánítanak véleményt. Innen tekintve még az MRM a legbátrabb magyar
párt. Kár, hogy a bátorságát nem a jó irányban juttatja érvényre. – Január 28.
f)
Figyelemmel a magyarországi parlamenti választásokkal összefüggő
kampányra, valamint a tényre, hogy a Magyar Remény Mozgalom (MRM) a
Vajdaságban a Jobbik oldalán lép fel, egyszersmind a Vajdasági Magyar
Szövetség (VMSZ) vezetőinek megnyilvánulásaira, a Felhívás
legalább három szempontból elfogadhatatlan. Egyoldalú, mert alaptalanul a
Fideszt hibáztatja a vajdasági magyarság valóban egyre nehezebb
helyzetéért: „A Vajdasági Magyar Szövetség – a magyar diplomácia
hallgatólagos jóváhagyásával folytatott – nemzeti közösségi politikája
kudarcot vallott”. – Január 31.
g)
Harmadszor, az ötpárti az nem hatpárti összefogás. S az ötpárti
összefogás sem hibátlan. Az MRM ugyanis nyíltan a Jobbik oldalán
kampányol, míg a Fidesz javára eddig a vajdasági magyar pártok részéről
világos állásfoglalás nem történt. Ahogy a Felhívás fogalmaz, nos, ez
egyoldalúan az MRM-nek kedvez. Ez is elfogadhatatlan. – Január 31.
Szimptómává nőtte ki magát az
egész történet. A megfelelési kényszer alatt élő, valaha valóban a
délvidéki magyar autonómiaharc emblémájának számító Ágoston András
túlfeszíti a húrt. Egy két-három oldalas dokumentumot istenít, a
perszonális autonómia modelljét, amelyet még a kilencvenes évek második
felében vetett papírra. Azóta mást sem lehet hallani, csak a régi fámát,
miszerint ,,a Vajdaságban nincs más autonómia modell, főleg nem a
területi autonómiára”, csupán egy létezik, az övé. Csak remélni tudom,
hogy maga is tisztában van azzal, hogy ez nem igaz.
Utolsó nagy cselekedeteként még az
legutóbbi többpárti magyar összefogást is meghiúsította azzal, hogy
kifarolt a legutóbbi választások előtt körvonalazódni látszott Magyar
Fordulatból, akkor még a VMDP elnökeként. Most sem hajlik
kompromisszumra, és égnek áll a haja, ha a Fideszen kívül mással
szimpatizáló egyénekről és szervezetekről van szó. A háttérből továbbra
is madzagon rángatja a megmaradt VMDP vezetését, amely így egyenes úton
halad a megszűnés felé. A két évvel ezelőtti választásokon már csak a
szabadkai, óbecsei, temerini és topolyai önkormányzati választásokon
indultak el. Szabadkán azóta felbomlott a helyi szervezetük, Topolyán
nem lett képviselőjük, maradt Óbecse és Temerin.
A megújulásra azonban nem
hajlanak, de úgy látszik, a valaha számukra fideszes politikusok által
felkínált, a VMDP által pedig akkor még elutasított ,,lélegeztető gép”
mára nagyban pumpálja az ,,oxigént” a déli végvár, Temerin irányába.
Közzétette: Terhes Tamás
2014. február 02. vasárnap, 18:30
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése