2013. december 2., hétfő

December 2.



Melinda napja.
Francia eredetű név, jelentése ismeretlen.
1594 – Duisburgban 82 éves korában meghalt Gerhardus Mercator (eredeti nevén: Gerhard Kremer) németalföldi térképész és földrajztudós, aki megalkotta az első modern térképet.
1769 – Megszületett Schallhas Károly Fülöp festő, grafikus.
1816 – Megnyílt az Amerikai Egyesült Államok első takarékpénztára, a „Philadelphia Savings Fund Society”.
1848 – I. (V.) Ferdinánd császár és király lemondott a trónról unokaöccse, Ferenc József javára.
1863 – Megszületett Charles Ringling cirkusztulajdonos, a híres Ringling Cirkusz megalapítója.1812 – James Madison, az Amerikai Egyesült Államok negyedik elnöke ismét győztesen került ki az elnökválasztásból.
1906 – Megszületett Peter Carl Goldmark magyar származásű amerikai mérnök, az első széles körben használt színes televízió megépítője.
1923 – New Yorkban megszületett Maria Callas, (eredeti nevén: Cecilia Sofia Anna Maria Kalogeropulosz) operanénekesnő.
1973 – Megszületett Szeles Mónika teniszezőnő.
1990 – Helmut Kohl kancellár nyerte az első szabad választásokat az egyesült Németországban. Ezt megelőzően 1932-ben voltak utoljára szabad választások.


December 2. – A rabszolgaság felszámolásának világnapja (nemzetközi napja) (Međunarodni dan ukidanja ropstva / International Day for the Abolition of Slavery)
Arra emlékeztet ez a nap, hogy az ENSZ 1949. december 2-án fogadta el az emberkereskedelmet és a személyek kizsákmányolását tiltó [317(IV) számú] megállapodást. 2004. január 28-án életbe lépett a szervezett nemzetközi bűnözésről szóló ENSZ-egyezménynek az a kiegészítő jegyzőkönyve, amely az emberekkel, különösen a nőkkel és a gyermekekkel való kereskedelem elleni harc összehangolását írja elő.
Ennek szövegét az ENSZ-közgyűlés már 2000 novemberében elfogadta, majd mintegy félszáz ország ratifikálta. Az egyezmény nemzetközi együttműködést ír elő arra, hogy „megelőzzék, megszüntessék és megbüntessék" a személyekkel, különösen a nőkkel és gyermekkel való kereskedelmet, amelynek következtében évente három-négy millió ember válik prostitúció áldozatává vagy kényszerül rabszolgamunkára.
A modern kori rabszolgaság egyáltalán nem ritka egyes afrikai országokban (Szudán, Niger, Mauritánia), Délkelet-Ázsiában és Brazíliában, de még az Egyesült Államokban is létezik, és a szexuális rabszolgaság Kelet- és Közép-Európában is virágzik. Becslések szerint a világon több mint 12 millió (más adatok szerint mintegy 27 millió) ember van rabszolgasorban, vagyis munkájáért nem kap fizetést, elzártan tartják és erőszakkal ellenőrzik mindennapjait.
A 2007. december 12-én aláírt európai alapjogi charta is rögzíti a rabszolgaság és kényszermunka, valamint az emberkereskedelem tilalmát.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum



100 éve, 1913. december 2-án alapították a Budapesti Sport Egyesületet (BSE), elnöke dr. Bárczy István polgármester volt.
A főváros közigazgatási dolgozóinak egyesülete száz esztendeje alakult meg. Fennállása során mintegy harminc sportágban működtek szakosztályai, a két világháború, a világgazdasági válság és 1956 nyomán néhány megszűnt, majd békésebb időkben új szakosztályok alakultak. A második világháború után az egyesületet többször is szétszabdalták, átkeresztelték. Utódegyesületei: Petőfi SE, Közalkalmazottak SE, VTSK, Budapesti Bástya stb. A BSE 1970-ben újjáalakult.
Számos olimpiai, világ-, Európa- és országos bajnoki cím fűződik az egyesület nevéhez, a dobogós helyezésekről nem is beszélve. Itt sportolt például Parti János kenus, Sipos Anna asztaliteniszező, Rajcsányi László és Bujdosó Imre kardozó, dr. Kovácsné Nyári Magda tőröző, Regőczy Krisztina és Sallay András jégtáncosok, akik 1980-ban ezüstéremmel tértek haza a téli olimpiáról. Érdekesség, hogy a BSE röplabdacsapatának tagja volt Marton Éva, a világhírű operaénekesnő is.
Alakulásakor a BSE otthona a Millenáris és a népligeti sporttelep volt, a XII. kerületben pedig a Normafa Síház felett rendelkezett.
A városmajori héjszerkezetes csarnok – a teniszezők sporttelepével szemben – 1965-ben épült fel, és 1973-ban kezdték építeni a parkban az új csarnokot. A teniszezők sporttelepe több ütemben jött létre: a klubház 1983 körül nyerte el mai formáját, amikor elkészült az új sportcsarnok.
A nagy múltú egyesületnek a XII. kerület ad otthont, csak a kajak-kenu szakosztály vízi telepe és a sportiroda van másutt.
A régebbi csarnok most az asztaliteniszezők és a röplabdázók, az újabb – a Városmajori Gimnázium mellett – a kosárlabdázók és a vívók bázisa. Emellett amatőrversenyeknek is helyet adnak, mint például a havonta megrendezett Fürjes asztalitenisz-kupának.
A BSE-ben jelenleg nyolc szakosztály működik, ezek közül három élvonalbeli: a röplabda, a kosárlabda és az asztalitenisz. Közös jellemzőjük, hogy csak női versenyzőik vannak. A teniszszakosztály, amelynek felnőtt sportolói valaha több magyar bajnokságot nyertek, ma elsősorban az utánpótlás-nevelésre összpontosít. A kajak-kenusok és a vívók szintén az élvonalat képviselik, utóbbiaknál azonban csak a kardvívás versenyszerű, szabadidősportként viszont mindhárom vívó szakágban folyik oktatás.
2013. május 10-én bejelentették, hogy még ez évben a százesztendős BSE beolvad a százhuszonöt éves Magyar Testgyakorlók Körébe (MTK), ezáltal az MTK lesz a BSE általános jogutódja.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

190 éve, 1823. december 2-án James Monroe amerikai elnök közzétette az Egyesült Államok külpolitikáját meghatározó, úgynevezett Monroe-elvet.
A Monroe-elv az európai „betolakodástól", befolyástól való félelemből született. Több európai állam tervei, illetve vélt tervei táplálták, köztük a britek kereskedelmi törekvései az Újvilágban, a spanyol birodalom esetleges visszaállítása, a francia beavatkozás lehetősége Latin-Amerikában. A Monroe-elv célja kezdetben az volt, hogy az európai befolyást visszaszorítsa a nyugati féltekén.
A doktrína szerint "Amerika az amerikaiaké", vagyis az Óvilág és az Újvilág rendszerei eltérőek, ezért külön övezetnek kell maradniuk.
A fő pontok a következők:
1. Az USA nem fog beavatkozni az európai hatalmak belügyeibe, sem egymás közti háborúiba.
2. Az USA elismeri az Amerikában létező gyarmatokat, és nem avatkozik be ügyeikbe.
3. A nyugati féltekén további gyarmatosítás nem lehetséges.
4. Az USA elítéli az európai hatalmak azon kísérleteit, amelyek a nyugati félteke államainak elnyomására vagy ellenőrzésére irányulnak, és ezeket a lépéseket ellene irányuló, ellenséges lépésnek tekinti.
A doktrína elsősorban a spanyol területek újragyarmatosítása ellen jött létre. Az angolok is támogatták, mert nekik is érdekükben állt a szabad latin-amerikai kereskedelem. Először Canning brit külügyminiszter javasolta, hogy az USA és Nagy-Britannia közös nyilatkozatot adjon ki a latin-amerikai gyarmatosítás megtiltásáról. Monroe, valamint Jefferson és Madison korábbi elnökök egyetértettek ezzel, John Quincey Adams külügyminiszter viszont helyesebbnek tartotta, ha az USA csak a saját álláspontjáról nyilatkozik. Végül az ő elképzelése győzött.
A Monroe-elv szerinti amerikai külpolitika, a nyugati félteke egyoldalú védelme 1823-ban nem volt megvalósítható, az esetleges támadók ellen szükség volt a brit flottára. Az USA nem hivatkozott az elvre, nem is tiltakozott, amikor a britek 1833-ban elfoglalták a Falkland-szigeteket, majd más latin-amerikai területeket. Először 1845-ben Polk elnök figyelmeztette a Monroe-elvre hivatkozva Nagy-Britanniát és Spanyolországot, hogy ne létesítsenek támaszpontokat Oregonban, Kaliforniában és a Yucatán-félszigeten. 1867-ben az USA csapatokat vonultatott fel a Rio Grandénál, hogy a franciákat a mexikói bábcsászárság megszüntetésére kényszerítse.
A Monroe-elvet 1870-től egyre tágabban értelmezték. Theodore Roosevelt elnök 1904-ben kiegészítette az USA beavatkozási jogával az amerikai államok belügyeibe. 1931 óta az USA inkább az Amerikai Államok Szervezetén keresztül érvényesíti külpolitikai elképzeléseit. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése