2013. december 15., vasárnap

December 15.



Valér napja.
Latin eredetű név, a Valerius családnévből származik. Jelentése erős, egészséges.
1928 Bécsben megszületett Friedensreich Hundertwasser (eredeti nevén: Friedrich Stowasser) osztrák művész.
37 Megszületett Claudius Drusus Germanicus Caesar Nero, Róma császára (54-68).
69 Rómában – négy császár közül – Vespasianus került ki győztesen a Iulius-Claudius dinasztia kihalása utáni harcokból.
1572 Meghalt Méliusz Juhász Péter egyházi író.
1791 Az Amerikai Egyesült Államokban – az 1787-es alkotmány kiegészítéseként – törvénybe iktatták a „Bill of Rights”-ot. A tíz újabb cikkelyben rögzítették az emberi jogokat, amelyek a sajtó-, szólás- és vallásszabadságra vonatkoztak.
1867 Elhunyt Ganz Ábrahám feltaláló, gyáriparos.
1873 Megszületett Kacsoh Pongrác matematikus és zeneszerző (János vitéz daljáték).
1943 Nógrádban megszületett Hesz Mihály kajakozó.
1945 Budapesten megszületett Farkasházy Tivadar újságíró.
1966 A kaliforniai Burbankban 65 éves korában meghalt Walt Disney (eredeti nevén: Walter Elis Disney) amerikai trükkfilmrajzoló, producer és filmrendező, aki megalkotta Miki egér és Donald kacsa figuráját.


20 éve, 1993. december 15-én Genfben az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) tagországai hétéves tárgyalássorozat után elfogadták az úgynevezett uruguayi forduló záróokmányát.
A dokumentum elfogadásával a világkereskedelem történetének legmélyrehatóbb piacnyitási, liberalizálási dokumentuma született meg.
A külkereskedelem világméretű szabályozása első ízben az 1947-ben megkötött Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tarifs and Trade - GATT) létrejöttével történt meg. A nemzetközi kereskedelempolitikai egyezményhez Magyarország 1973-ban csatlakozott, amikor a térségben lévő országok közötti gazdasági együttműködést a KGST szabályozta. A Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization - WTO) 1995. január 1-ején alakult meg, gyakorlatilag a GATT jogutódaként. Magyarország alapító tagállama a WTO-nak.
A GATT 1986 szeptemberében indította el az uruguayi Punta del Estében azt a kereskedelmi tárgyalássorozatot, amelynek záróakkordjaként 1995-ben létrejött a GATT-nál jóval korszerűbb és hatékonyabb kereskedelempolitikai szervezet, a WTO.
A WTO céljai között szerepel az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatás elérése, a jövedelmek és a kereslet folyamatos növelése, továbbá a termelés és a kereskedelem bővítése oly módon, hogy a világ erőforrásainak felhasználása optimális legyen. Ezen célok elérése érdekében a Kereskedelmi Világszervezet a vámok és egyéb kereskedelmi akadályok jelentős mértékű leépítésén és a diszkriminatív elbánás felszámolásán munkálkodik. A kereskedelemliberalizáció közgazdasági megindoklása a szabad kereskedelem előnyein alapul.
A szervezet alapelvei:
Kölcsönösség (reciprocitás) elve: a tárgyalások során elért különféle kereskedelmi könnyítések viszonosságon alapulnak.
Engedmények intézményesítése: a WTO írásos szerződésekben rögzíti a világ országai között elért kereskedelmi könnyítéseket, így ezek számon kérhetővé, ezáltal kötelező érvényűekké válnak.
A Kereskedelmi Világszervezet tevékenysége a különféle külkereskedelmi engedmények meghatározott szabályok szerint történő, szerződésben biztosított cseréje. A tárgyalások során természetesen minden állam a saját nemzeti érdekeit próbálja érvényesíteni (kulcsfontosságúnak ítélt gazdasági szektorait védeni), emiatt hosszú évekig elhúzódnak az egyes tárgyalási fordulók.
A WTO-nak 159 ország és az Európai Unió a tagja. 2013. október 1-től a brazil Roberto Azevedo a szervezet vezérigazgatója. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum


60 éve, 1953. december 15-én sugározta első kísérleti adását a Magyar Televízió.
Mihály Dénes magyar tudós 1919. július 7-én Budapesten állóképek "azonnali" tv-szerű közvetítését mutatta be, ez volt Európában az első képátvitel. A harmincas években az újpesti Egyesült Izzóban felállított kísérleti laboratóriumban előkészületeket tettek a vevőkészülékek gyártására. Az évtized végén megépítették az első magyar ikonoszkópos képátviteli láncot, a fejlesztés folyamatát azonban a háború megakadályozta.
A háború alatt Európában szüneteltek, majd a 40-es évek második felében ismét működtek tv-stúdiók. 1946 tavaszán a Közlekedési és Posta Kiállításon láthatta először a közönség a televíziót működés közben. A műsor egy három méter hosszúságú hurokfilm (végtelenített film) volt, amelyen három nő beszélgetett. Nemes Tihamér postamérnök, a magyar televíziózás egyik megteremtője szerkesztett hozzá katódsugárcsöves letapogatással működő készüléket. Magyar postai szakemberek 1949-ben a tengerentúlon tanulmányozták a televízió bevezetésének lehetőségét.
1953. január 23-án döntés született a hazai televíziózás megindításáról, megalakult a Magyar Televízió Vállalat. A műszaki végrehajtást a Magyar Postára bízták. A Posta Rádió Műszaki Hivatalban és a Posta Kísérleti Intézetében a Molnár János műszaki kutató vezette stáb fejlesztette ki a kísérleti adás eszközeit. A Posta Váci utcai irodaházában ekkor már mozgóképet lehetett látni az Erdei sportverseny című rajzfilmet és jeleneteket a Mágnás Miska című filmvígjátékból.

A Rádió székházában két fővel megalakult a televíziós főosztály. December 15-én elkezdődtek a saját gyártású adóberendezés első próbaadásai a Gyáli úti postakísérleti állomásról. Egyelőre állóképeket és Láng Éva mérnökről készült diapozitívokat közvetítettek, és az adást az Orion gyár épületében, 4 km-rel távolabb vették. Ugyanazokat a léghűtésű adócsöveket használták, amelyekkel Bay Zoltán 1946-ban a Hold radarvisszhang kísérletét végezte.
A Minisztertanács az Orion gyárat bízta meg, hogy haladéktalanul kezdje meg a televízió vevőkészülékek gyártásának technikai előkészületeit. Eleinte egy 14 x 18 cm-es képméretű vevőkészüléket fejlesztettek ki, úgyhogy az 1954. január 20-án meginduló első próbaadások már ezeken a készülékeken voltak láthatóak. Ekkor helyezték üzembe a Széchenyi-hegyen a 100 wattos, kísérleti adóberendezést.
1955 augusztusára megszületett a szériagyártásra szánt tévékészülék első prototípusa, az Orion AT-501. 1956. május 1-jére elkészült a BHG új, egy kw-os adója. Ezzel már mintegy negyven kilométeres körzetben lehetett fogni az 1956. június 27-én megindult rendszeres kísérleti adást. A Széchenyi-hegyi 1 kW-os adóról 50–90 km-es körzetben volt fogható heti két napon, zenei és irodalmi műsorokat sugárzott. Megérkezett az első PYE-közvetítőkocsi is, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt.
Az "éles" próbaadások 1957. február 23-án indultak. Hivatalosan 1957. május 1-jén, a felvonulás közvetítésével indult meg a Magyar Televízió műsoradása.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből a Magyar első sorozatból Az első magyar tévéadás című részt: http://kereso.nava.hu/document/show/id/158040/ MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése