2013. december 13., péntek

December 13.



Luca napja.
A Lúcia régi magyar formája.
1500 Luca napja
1477 Hunyadi Mátyás letette az esküt, mint cseh király III. Frigyes császár előtt Korneuburgban.
1577 Sir Francis Drake kapitány elindult 5 hajóval Plymouthból, hogy megkerülje a Földet. Az utazás majdnem 3 évig tartott.
1797 Megszületett Heinrich Heine német költő és író.
1848 Magyarország ellen megindult az osztrák támadás a császári csapatok főparancsnoka, Alfred Windischgraetz herceg, osztrák tábornagy vezetésével.
1895 Meghalt Jedlik Ányos István bencés pap, fizikus, az elektromotor, a szódavíz-előállító készülék és a dinamó feltalálója.
1903 Mosonban meghalt Kühne Ede gépészmérnök, mezőgazdasági gépgyáros.
1953 Megszületett Magyar Zoltán tornász, az 1976-os és 1980-as olimpia bajnoka lólengésben.
1928 Megkezdték az utcai távbeszélő-hálózat fölszerelését Budapesten.
1937 A japánok megtámadták Nanking (Nanjing), kínai várost. Közel 200,000 kínai halt meg a következő hat hétben, a Nankingi incidensként elhíresült támadásban.

85 éve, 1928. december 13-án kezdődött meg Budapest utcai telefonhálózatának kiépítése.
A nyilvános telefon, a telefonfülke közvetlen elődje az első előfizetőkkel együtt jelent meg. A kereskedők,
vendéglátósok felismerték a távbeszélőben rejlő forgalomnövelési lehetőséget. A kávéházak vendégei legtöbbször ingyen, az utcáról betérők pénz ellenében telefonálhattak a készülékekről. A nyilvános telefonállomások alacsony száma a húszas években egyre nagyobb gondot okozott, mert kevés magánszemély fizetett elő saját készülékre.
1927-ben végül az IBUSZ Rt. kért és kapott engedélyt felállításukra, megalapítva a Magyar Telefonautomata Rt-t. A cég magyar építészirodákat kért fel, hogy álmodják meg Budapest telefonfülkéjét. A Farkas és Társa Rt. négyzet alaprajzú, kupolás tetővel ékesített fülkéje győzött.
Az első úgynevezett „MaTaRt-fülkét" 1928. december 13-án állította fel a cég a Váci út 6. számú épület előtt, a Nyugati pályaudvarral átellenben. Éjszakai világítás, a Duna-korzón levő állomások esetében beépített ventilátor emelte a szolgáltatás színvonalát. A készülék mögötti oldalra kívülről reklámot lehetett helyezni. Első körben 50 nyilvános telefont a székesfővárosi hirdetővállalat oszlopaiban helyeztek el, később további 150 darab önálló fülkét állítottak fel, zömmel a Nagykörút és a Duna által közrezárt területen. 1930-ban további kétszáz fülkét üzemeltek be, a háború alatt ez a szám már kétezer körül mozgott.

A városi beszélgetés díja eleinte húsz, majd 1943-tól harminc fillér volt, ami sok meghibásodást okozott, mert két eltérő nagyságú érmét kellett bedobni a készülékbe. Így vetődött fel egy speciális, erre a célra vert érme, a tantusz bevezetésének gondolata. A tantusz 1964-ig szolgált kizárólagos fizetőeszközként a hívásokért, amikor kísérleti jelleggel felszereltek egy filléreket is elfogadó készüléket. A hívás díja ekkor 60 fillér volt.
Budapest ostroma alatt az összes nyilvános készülék tönkrement, és a fülkék több mint fele megsemmisült. A háború után az első nyilvános telefonfülkét 1946 augusztusában, a Dob utcai modern postaépület előtt adták át. A MaTaRt-ot 1950. március 1-jével feloszlatták, a fülkék kezelése a Magyar Posta feladata lett. 1967-ben a Posta saját tervezőivel készíttetett egy, a MaTaRt-fülke formavilágát és színezését korszerű külsőben visszaadó típust.
Érdekes adalék a nyilvános telefonok 1945 és 1990 közötti történetéhez, hogy ez idő alatt összesen húszféle típust gyártottak és helyeztek el országszerte.
Az 1980-as években a Posta megkezdte a háború előttről megmaradt állomások felújítását, időnként újragyártását. A nyilvános telefonálás korszaka az 1990-es évek végén, a mobiltelefonok megjelenésével kezdett leáldozni, a nyilvános állomások száma erősen lecsökkent. A Magyar Telekom például 2010-ben kilencezer fülkét működtetett. Ugyanakkor a hatályos törvények azt is előírják, hogy a városokban 2500 lakosonként egyet, ennél kisebb lélekszám esetében pedig településeken egyet működtetnie kell a szolgáltatóknak. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

December 13. – Szent Luca ünnepe/Luca napja
Szinte egész Európában nevezetes nap december 13-a. XIII. Gergely pápa 1582-ben elrendelt naptárreformjáig Luca napja a téli napéjegyenlőség napja volt.
Szent Lúcia vagy Luca a keresztények által az 5. század óta tisztelt vértanú, aki keresztény hitre tért, és hitének megőrzéséért mártírhalált halt. A legenda szerint előkelő siracusai családból származott. Amikor édesanyja súlyos beteg lett, elzarándokolt vele Szent Ágota sírjához Cataniába, hogy ott fohászkodjanak. Anyja gyógyulása után álmában megjelent Szent Ágota, aki húgának nevezte őt, és elmondta neki, hogy saját hitével is meg tudta volna gyógyítani anyját. Megígérte Lúciának, hogy szüzessége és szeretete jutalmaként Isten nagy dicsőségben fogja részesíteni Siracusa városát. Lúcia kérésére anyja megígérte neki, hogy nem fogják férjhez adni, és hozománya fölött tetszés szerint rendelkezhet. Lúcia szétosztotta vagyonát a szegények között.
A vőlegényének kiszemelt ifjú ezt rossz szemmel nézte, és amikor ráébredt, hogy elesett a házasságtól is, hozománytól is, bosszúból bíróság elé hurcolta Lúciát. Paschasius bíró először arra utasította a leányt, hogy mutasson be áldozatot a pogány isteneknek, de ő ezt megtagadta. Ezután prostitúcióra akarta kényszeríteni, de a Szentlélek olyan nehézzé tette a testét, hogy nem tudták elmozdítani helyéről.
Végül kegyetlen kínzások után a bíró halálra ítélte a leányt. Miután a torkába kardot döftek, nem halt meg azonnal, hanem még tanította a népet, s csak akkor lehelte ki lelkét, miután egy paptól megkapta az utolsó kenetet. Mártírhalála 304 körül következett be, emléknapja december 13. Lúcia a középkorban közkedvelt szent volt, legendája több művészt megihletett. Az egyik leghíresebb Caravaggio Szent Lúcia temetése című képe.
Lúcia a védőszentje a szembetegségben szenvedőknek és vakoknak (a Lúcia név a lux = fény szóból származik), a bűnbánó utcanőknek, valamint a hegyes szerszámokkal dolgozóknak. Ereklyéjét Velencében őrzik. A fény és a világosság szentjére ma már inkább úgy emlékeznek, mint aki megfenyíti a lusta leányzókat és a rendetlen háziasszonyokat.
Lucia napján a múltban tüzeket gyújtottak a hegyeken, tűzkarikákat görgettek le a hegyoldalakon, hogy a lángok az év legrövidebb napján (a Gergely naptár óta a legrövidebb nap dec. 21) elűzzék a sötétséget.
A számtalan Luca-napi szokás közül a legismertebb a Luca szék készítése. A babonás hiedelem szerint, aki karácsony éjjelén feláll rá, az meglátja a falu boszorkányait. A Luca-széket kilencféle fából kellett készíteni, de a "nézés" után el kellett égetni, A néprajzi gyűjteményekben ezért csak kevés található belőle.
A Luca-kalendárium szerint a Luca nap és karácsony közötti 12 nap időjárását jól meg kell figyelni, mert az a következő 12 hónap időjárását jellemzi. Szokás volt, hogy a lányok ezen a napon 12 gombócot főztek, mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük. A "férjtalálós" szokásnak más változatai is voltak. Ezen a napon - akárcsak december 4-én, Borbála napján - ágakat tettek vízzel telt edénybe, hogy karácsonyig kizöldüljenek.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből Az élő örökség című műsort: http://kereso.nava.hu/document/show/id/1716920 MTVA – Sajtó- és fotóarchívum


A képen: Türelmes várakozók a Madách térrel szemben felállított telefonfülke előtt, kivárva a háromperces beszélgetési időt. Budapest, 1957. szeptember 25. MTI Fotó: Tormai Andor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése