2013. szeptember 14., szombat

Gátat vetni a mesterséges fellazításnak



(A VMDP közleménye)

A VMDP Választmánya megvitatta a vajdasági magyarság aktuális politikai helyzetét, és egyhangúlag a következő álláspontokat fogadta el:
1. A vajdasági magyarság fennmaradásának alapkérdése ma már nem az, hogy milyen autonómiamodellt tart üdvösnek a politikai elit, hanem, hogy marad-e elegendő számú magyar a virtuális autonómiaformák bármelyikének, és benne intézményeink működtetésének fenntartásához, egyszóval az alapkérdés a magyarság számára megfelelő népesedési arány fenntartása. Egyoldalú ezért a helyzetért a magyarokat tenni felelőssé, úgy beállítva a dolgokat, hogy mindez csupán azon múlik, akarnak-e vagy sem gyermekeket vállalni. Ezen a téren Trianontól napjainkig, beleértve a kilencvenes évek balkáni háborúit és demográfiai következményeit is, súlyos csapásokat szenvedtünk el: szisztematikusan folyt a magyarság kivándorlásra kényszerülésével párhuzamosan a Vajdaság elszerbesítése, miközben a multietnicitás, amelyre a Vajdaság esetében oly gyakran felelőtlenül hivatkoznak, mára jórészt csak állampolitikai lózung maradt. További romlásunk megakadályozása érdekében alapvető és demokratikus követelménynek tartjuk, hogy a szerb állami és önkormányzati szervek a gyakorlatban is alkalmazzák a nemzeti kisebbségek védelméről szóló nemzetközi keretegyezmény 16. cikkelyét, mely tiltja a kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányok megváltoztatását, amit mellesleg Belgrád is ratifikált, de a gyakorlatban még a formális alkotmányos garanciák ellenére sem tartott be. Ennek kikényszerítése és betartatása a vajdasági magyar pártok egybehangolt lépéseivel és a magyarországi politikai elit világos és határozott mielőbbi támogatásával érhető el, annál is inkább, mert a menekültkérdés megoldása ürügyén magyarlakta települések etnikai fellazítása jelenleg is folyik.

2. Jelenlegi formájában a Magyar Nemzeti Tanácsot továbbra is alkalmatlannak tartjuk arra, hogy megfogalmazza és képviselje a vajdasági magyar közösség alapérdekeit, tekintve hogy sem létrejöttének körülményei, sem jogosítványai nem elégítik ki az autonómia ismérveit – nem rendelkezik jogszabály-alkotási hatáskörökkel, döntéshozatali jogkörei gyöngék és elenyészők, állami költségvetési részesedése semmitmondó. Tényleges társadalmi befolyását lényegében a Magyarországról érkező anyagi támogatások újraelosztása feletti monopóliumával gyakorolja. Mint lényegét tekintve egypárti képződmény, alkalmatlan a kisebbségi közösség belső demokráciájának biztosítására, erősíti a szolgalelkűséget, a politikai és kulturális egyszólamúságot, a tájékoztatási eszközök kézi vezérléssel történő irányítását, s ezáltal a cenzúrát és az öncenzúrát is.

3. A VMDP továbbra sem látja okát, hogy változtasson a magyar perszonális autonómiára vonatkozó modelljén, de nyitott arra, hogy megvitasson és a kölcsönösség alapján támogasson másféle elképzeléseket is, akkor, ha azok nem maradnak meg pusztán a kívánságlisták és a deklaratív követelések szintjén. Egy széleskörű politikai összefogásra irányuló dialógus kiindulópontjaként – pártunk idei kongresszusi döntésével összhangban – javasoljuk, hogy a vajdasági magyar pártok azon alapelvekhez térjenek vissza, amelyeket a VMDP 2008-ban a VMSZ-szel, a VMDK-val és az MPSZ-szel karöltve fogadott el.

4. A VMDP körzeti és helyi szervezetei révén a magyarországi választási regisztráció folyamatában technikai segítséget nyújt mindazon kettős állampolgársággal rendelkező polgárunknak, aki azt igényli, s erre szólítja fel művelődési és civilszervezeteinket is.
Temerin, 2013. szeptember 13.

                                                                                Csorba Béla,
                                                                              a VMDP elnöke 



Megváltozott körülmények – új szemlélet/viszonyulás
Nyílt levél Csorba Bélához, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökéhez

Tisztelt elnök úr!
Kedves Béla!

Érdeklődéssel olvasom a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) Gátat vetni a mesterséges fellazításnak c. szeptember 13-i közleményét. Szeretném megosztani veled (és a nyilvánossággal) az ezzel kapcsolatos gondolataimat.
Fontosnak tartom, hogy a magyar pártok napirendjén szerepeljenek a vajdasági magyarság aktuális politikai helyzetének kérdései is. Nem emlékszem, hogy többi vajdasági magyar párt az utóbbi időben erről vitázott volna. Sőt arra sem emlékszem, hogy – a tavaly szeptember 27-én újvidéken tartott tanácskozáson kívül – a pártok együttesen vitáztak volna, valamiféle tanácskozást tartottak volna (őseink módjára) közösségünk sarkalatos kérdéseiről és egységes álláspontra jutottak volna. A vajdasági magyarok jelenlegi áldatlan helyzetének egyik (kár)okozója szerintem éppen az, hogy a pártok még a közösség legfontosabb kérdéseiben sem tudnak közös nevezőre jutni és hatékonyan képviselni azt a szerb hatalom felé.
Egyetértek az állásponttal, miszerint „az (egyik – B. A.) alapkérdés a magyarság számára megfelelő népesedési arány fenntartása”. Hiányolom viszont, hogy közleményből kimaradt a demográfia arány fenntartásához szükséges szociális háttér, elsősorban a megélhetés, a munkalehetőség teremtésére irányuló követelés.
A szerb állam nem biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozók, így a magyarok arányos foglalkoztatását és képviseletét még azokon a területeken sem (közigazgatás, igazságügy, közvállatok, köztulajdonban lévő bankok kommunális stb. vállalatok) amelyekben állami intézkedésekkel befolyásolni lehetne a munkavállalók, illetve testületek összetételét. Problémák vannak a hivatalos nyelv- és íráshasználat, az oktatás, a művelődés, a médiák, a hagyományápolás stb.  területén is.  
A nemzeti kisebbségi autonómia kérdése is a közösségi kollektív jogok gyakorlásának fontos kérdése. A magyar pártok között sajnos ebben a kérdésben se nincsen egyetértés.
            Az időközben szétesett Magyar Koalíció – a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége által Szabadkán (2008. március 17-én elfogadott) elfogadott magyar autonómia elképzelésből, amelynek kidolgozásában részt vett a Magyar Polgári Szövetség is – szinte semmi nem valósult meg. Pedig azóta több mint öt év eltelt. Azt is tudjuk, hogy miért: a Vajdasági Magyar Szövetség kihátrált belőle. Ez mellett, a perszonális autonómiával kapcsolatban, mindeddig nem sikerült kielégítően megválaszolni – a VMDP-nek sem –, mit jelent az „önálló jogszabály-alkotási és végrehajtási jogosítvány” és hogyan valósulna ez meg?
Az ókori görög tanításhoz tartozik, hogy „a világon minden állandó és örökös mozgásban van” (panta rhei). Vonatkozik ez különösen a politikára is. Nem kellene mégis újratárgyalni ezt a koncepciót?
Íme, néhány érv, hogy miért: Időközben két új magyar párt is a politikai porondra lépett, a Magyar Remény Mozgalom (2009. január 24.) és a Magyar Egységpárt (2012. április 3.).
A nemzeti kisebbségi autonómia kérdését időszerűsítette a koszovói szerbek autonómiájával kapcsolatban Ivica Dačić szerb és Hashim Thaçi koszovói kormányfő között létrejött (2013. április 19-i) brüsszeli egyezség[1] és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény készülő módosítása[2] is.  
Három magyar párt (a Magyar Remény Mozgalom a Magyar Polgári Szövetség és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, vélhetően a koszovói egyezségtől is inspirálva, A kölcsönösség elve érvényesüljön Szerbiában címmel (2013. augusztus 30-án) állást foglalt a területi autonómia kapcsán. Hangsúlyozták, hogy „magyarság őslakosa Délvidéknek, éppen ezért teljes mértékben megilletik Szerbiában azok a kollektív jogok, mint bármelyik más népet”.
A Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) a VMDP közleményében kifejtett, „alkalmatlansága, hogy megfogalmazza és képviselje a vajdasági magyar közösség alapérdekeit” is azt indokolja, hogy felül kell vizsgálni az eddigi autonómia elképzeléseket. Az érvek sorát csak növeli, hogy vészesen közeledik a nemzeti tanácsok választásának (2014 közepén esedékes) határideje.
Korhecz Tamás, az MNT elnöke, aki korábban tíz évig a tartományi kormányban a nemzeti kisebbségi ügyekért is felelős volt, és akinek a tevékenysége kihatással volt a mostani helyzet kialakulására, Belgrádban (2013. szeptember 12-én) – „sikeresnek” minősítve az MNT utóbbi három és fél évét – már jelezte, hogy „szeretné megpályázni a következő négy évet” is. Jó lesz-e az nekünk, ha újraválasztják?
A társadalmi és politikai élet változásait követni kell a politikai álláspontok változásának is.  Vagyis nem feltétlenül szükséges mindenhez csökönyösen kapaszkodni, mint „részegnek a kerítéshez” – mondták egykor. Fel kell végre már fogni, hogy összetartás, közös fellépés nélkül, nincs eredmény. Már számtalanszor beigazolódott, hogy a nemzeti kisebbségi jogokból is csak annyi valósul meg, amennyiért sikerül megküzdeni. A megváltozott körülmények megfelelő szemléletet/viszonyulást igényelnek.
A VMDP közleménye – egyébként helyesen – nem zárkózik el, hogy magyar perszonális autonómiára vonatkozó modelljén kívül, „megvitasson és a kölcsönösség alapján támogasson másféle elképzeléseket is”.
Felgyülemlettek sajnos a vajdasági magyar közösség fejlődését, a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülését akadályozó problémák, amelyek közül néhányra a közlemény is jogosan rámutat (a népesség fogyása, az etnikai arányok megbomlása, az autonómia kérdése és az MNT működése). A közösség helyzete és problémái azonban ettől sokrétűbbek. Ezért szükséges lenne, hogy nyílt, demokratikus és széleskörű vitát nyissunk a vajdasági magyarok helyzetéről, amelyben részt vennének a pártok, a civil szerveztek, az értelmiségiek és más érdeklődők. Sajnos nálunk még egy ilyen jellegű tanácskozás megszervezése is kérdéses. Képesek vagyunk-e erre? Van-e erre vállalkozó?
             
            Barátsággal,
Bozóki Antal, az Árgus civil szervezet elnöke  
Újvidék, 2013. szeptember 14. 


[1] FoNet, Beta: Tekst briselskog sporazuma [A brüsszeli egyezség szövege]. http://www.blic.rs/Vesti/Tema-Dana/378674/Tekst-briselskog-sporazuma

[2] Bővebben lásd Bozóki Antal: Milyen irányba? Centralis (CEC): Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. július 27. [11:39] és VMDP HÍRLEVÉL, 2013. július 29.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése