2012. december 6., csütörtök

December 6.

Mikulás (napja) (Sveti Nikola / Santa Claus, Saint Nicholas)
 


A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke, és ez a nap a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is.
Szent Miklós (Nikolaosz) 270 körül született a kis-ázsiai Patarában. Szüleit korán elvesztette, vagyonukat megkeresztelkedése után szétosztotta. A hívők égi jelre választották meg Müra (a mai törökországi Demre) püspökévé. A keresztényüldözés idején börtönbe vetették, kiszabadulva részt vett a 325-ben tartott niceai zsinaton.
A jótékonykodásáról ismert Miklós, akit már életében szentnek tartottak, 343. december 6-án halt meg. Csodatetteiről több legenda maradt fenn. A leghíresebb szerint élt Mürában egy szegény ember, aki hozomány híján nem tudta férjhez adni három leányát. A püspöknek fülébe jutott a dolog, de túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Éjszaka dobott be három erszényt az apának, így a lányok megmenekedtek attól, hogy örömlánynak adják el őket.
Miklós az utazók, a zarándokok, a tengerészek és a révkalauzok, a gyermekek, a hajadonok és az aggszüzek, valamint a zálogházak tulajdonosainak védőszentje, oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak, védőszentje Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Pugliának. A történelmi Magyarországon több mint hatvan községet neveztek el róla, például Fertőszentmiklóst, Liptószentmiklóst (Szlovákia), Kunszentmiklóst, Szentmiklóst (Ukrajna), Szamosszentmiklóst (Románia).
Ünnepe, hagyományai egybemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz (a magyar Mikulás a Miklós név cseh és szlovák alakja). Szinte minden nép kultúrájában feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagy csizmájú alakja, amelyet csak a XIX. század végén nyert el. Német nyelvterületen a Mikulásnak fenyegető külsejű „kísérői” is vannak, akik veréssel vagy éppen megevéssel fenyegetik a rossz gyerekeket: Németországban ilyen a gólyalábon közlekedő Knecht Ruprecht, Svájcban Schmutzli, Ausztriában és Magyarországon is a krampuszok a virgáccsal.  Magyarországon a Miklós-napi alakoskodásnak nagy hagyománya van, de az ajándékozás szokása csak a XIX. század második felétől terjedt el. A legenda szerint a jó gyerekek számára a Mikulás éjszaka, titokban teszi ajándékait az ablakba helyezett csizmákba, cipőkbe.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése