2012. október 29., hétfő

Október 29.

A délvidéki magyar színjátszás napja (Dan mađarskog pozorišta u Vojvodini / Hungarian Theatre Day in Vojvodina)

2001. október 29-én, első vajdasági hivatásos magyar színház fennállásának 56. évfordulóján született meg az a színháztörténeti döntés, miszerint október 29-ét a délvidéki magyar színjátszás napjává nyilvánítják. 1945-ben ezen a napon, Balázs Béla Boszorkánytánc című drámájának bemutatásával színházat avattak Szabadkán, Kosztolányi városában, hivatásos magyar színházat. A Vajdasági Magyar Színház nevet kapta az új intézmény. A későbbiek folyamán, magyar színházat avattak Topolyán, Nagybecskereken, Zomborban és végül Újvidéken.


Pikkelysömör (pszoriázis) világnapja (Svetski dan borbe protiv psorijaze / World Psoriasis Day)

A psoriasis vulgaris, magyar nevén pikkelysömör, gyakran előforduló bőrgyógyászati kórkép, melynek különböző súlyosságú formái ismertek. Enyhe esetben csak néhány, elszórt kiütés látható a testen, de vannak olyanok, akiknél a test több mint felét, vagy akár a teljes testfelszínt is beboríthatják a hámló kiütések. A bőrtünetek viszketnek, pszichésen zavarják a beteg mindennapjait, kezelésük időigényes, kellemetlen lehet, valamint súlyos roncsoló ízületi- és körömtünetek kísérhetik a bőr érintettségét. Ezek alapján a pikkelysömör jelentős életminőség-romlást okozhat az érintett betegnél. A többség ráadásul azt hiszi, hogy a betegség fertőző, ezért igyekeznek távol maradni a betegektől.
A világon több mint 125 millió ember szenved ebben a betegségben
A psoriasisnak oki kezelése nincsen, minden terápia a tünetek eltüntetésére irányul, és általában átmeneti tünetmentességet eredményez. Tehát a pikkelysömör nem gyógyítható ki, de gyógyítható, karban tartható!


Az agyvérzés elleni küzdelem napja (Dan borbe protiv moždanog udara / World Stroke Day)

Az érrendszeri betegségek elterjedése, ma az emberiség első számú ellensége, főleg az agyvérzés az, amely szinte rohamszerűen terjed, harmadik helyet foglalva el a listán, mind a halálozás – mind pedig a maradandó károsodásokat okozó tényezők között.
Az agyvérzés legtöbbször végzetes kimenetelű, ám az orvostudomány ma már annyira tudja gyógyítani, hogy a hirtelen ránk törő kór „csak” bizonyos egészség károsodást hagy maga mögött, legtöbbször a rokkantságot. A statisztikák szerint ez a nyvalya, melyet köznyelven „gutaütésnek” nevezünk, általában az aktív korosztályt sújtja leginkább, nemre, fajra, való megkülönböztetés nélkül. Az orvostudomány állása szerint a gutaütöttek negyvenkilenc százaléka a 45-59 éves korosztály közöl került ki. A rehabilitáció ideje hosszú, és mindössze 5 százalék kerül ki ebből, úgymond könnyebb „sérülésekkel”.
A páciensek közel 60 százaléka soha nem tud visszailleszkedni addigi életritmusába, és negyven százalékuk állandó felügyeletre, ápolásra szorul.
Az agyvérzést elősegítő tényezők: először a megfeszített stresszes állapot, az öröklött hajlam, magas vérnyomás, dohányzás, szívelégtelenség, szívritmuszavar, cukorbetegség, majd jön a többi. Nem megfelelő táplálkozási szokások, életritmus zavarok (későn fekszem, korán kelek), állandó fáradságérzet…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése