MNT-KÖZLEMÉNY
Szabadkán, a Magyar Házban munkajellegű
megbeszélést folytatott dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke, dr.
Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság
elnöke és munkatársai, valamint mgr. Hajnal Jenő, a VMMI
igazgatója.
A megbeszélés során a tárgyaló felek áttekintették
a magyar lakosság ellen 1944–1948 között Vajdaság településein elkövetett
gyilkosságok és más megtorlásokkal kapcsolatos, az MNT felügyelete alatt
folytatott kutatások eddigi eredményeit, továbbá megállapodtak abban, hogy az
Akadémiai Vegyes Bizottság keretein belül folyó kutatásokat az MNT és a VMMI
részvételével folytatni szeretnék annak érdekében, hogy a megtorlások minél
több körülményére derüljön fény, valamint hogy az áldozatok minél teljesebb
névsorát sikerüljön összeállítani.
Az eddigi kutatási tevékenységre vonatkozó főbb
ismérvek, adatok a következők:
A magyar állam a projekt finanszírozására összesen
18.250.000 forintnak megfelelő dinárösszeget, azaz 6.052.793,13 dinárt
biztosított.
A levéltári kutatások a Vajdasági Levéltárban 2010
decembere, a többi országos levéltárban 2011 augusztusa, míg a regionális (volt
járási) levéltárakban 2012 januárja óta folynak több mint 20 levéltári
szakember bevonásával. Az áldozatok adatait tartalmazó adatbázisba 2012. május
31-éig összesen 11 427 áldozat adata került; közülük 5087-en magyarok, 5159-en
németek, 188-an szerbek, 83-an horvátok voltak, 910 személy esetében nem
sikerült azonosítani a nemzetiségi hovatartozást. Az eddig feltárt dokumentumok
tanúsága szerint az ítélet nélkül vagy bírói ítélettel végrehajtott kivégzések
124 bácskai, 128 bánsági és 106 szerémségi településen zajlottak le.
A regionális levéltárakban eddig 1947 áldozat
nevét sikerült azonosítani. Közülük 849 személy 1944. szeptember 12-e előtt,
míg 1098 személy e dátum után esett áldozatul.
A kutatások gyakorlati haszna máris megmutatkozik,
hiszen a rehabilitációs és vagyon-visszaszármaztatási ügyekben a közreműködő
levéltárak az eddiginél jóval hatékonyabban tudják az ügyfeleket kiszolgálni. A
kutatások járulékos eredményének tekinthetjük azt is, hogy a szegedi székhelyű
Csongrád Megyei Levéltár és a Zentai Történelmi Levéltár A titói Jugoszlávia
levéltári forrásai című kiadványsorozatának első köteteként 2011-ben
megjelentette Molnár Tibor A Zentai Városparancsnokság válogatott iratai
(1944–1945) – Odabrani spisi Komande grada Senta (1944–1945) című kétnyelvű
forrásgyűjteményét, továbbá a sorozat második kötetét Fondjegyzék a Bánát,
Bácska és Baranya katonai közigazgatása tanulmányozásához – Spisak fondova za
proučavanje Vojne uprave za Banat, Bačku i Baranju címmel 2012-ben. Az első
kötet a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozatának a
közreműködésével jelent meg.
A kutatásokat jelentős mértékben támogatták az
akadémiai vegyes bizottság által szervezett szakmai konferenciák, a napi
kutatómunkák és a bizottság kiadásában megjelent középszintű levéltári
ismertető Fodor István tollából.
A levéltári kutatómunka koordinálását Mezei
Zsuzsanna újvidéki levéltáros és Fodor István zentai levéltár-igazgató,
levéltári tanácsos végezte szakértők bevonásával.
Az emlékezetkutatásunk célja a múlt század
negyvenes éveire vonatkozó visszaemlékezések és emlékek interjúk útján történő
rögzítése és archiválása, majd pedig feldolgozása volt. Az elsődleges feladat
az átélt események emlékeinek, illetve családi és közösségi emlékezetből
táplálkozó szövegeinek rögzítése. Emellett szándékunkban áll még a korszakhoz
kapcsolódó egyéb emlékek (ruhák, fényképek, levelek, naplók, hivatalos iratok
stb.) összegyűjtése, archiválása (digitalizálása) is.
A kutatómunka elősegítése érdekében a Vajdasági
Magyar Művelődési Intézetben a gádori, a körtési és a járeki anyakönyvi
kerületek halotti anyakönyveit (összesen 4179 oldalt), továbbá a rezsőházi, a
szépligeti és a körtési táborok áldozatainak kartonjait (13 133 személy
adatait) digitalizáltuk. Az 1944–1945-ös kutatásokkal kapcsolatos kiadványok
közül csaknem félszáznak (kb. 8000 oldal) és több mint ezer, a témával
foglalkozó újságcikknek, tanulmánynak az elektronikus feldolgozása is
befejeződött. Matuska Márton, Mojzes Antal és Sinkovics Ferenc e témával
kapcsolatos teljes kutatási dokumentációját is sikerült digitalizálni, de
segítséget kapott Forró Lajos és Molnár Tibor tanulmányíró is Tragikus
emberi sorsok 1944-ből a partizán iratok tükrében című kéziratuk első
részének a megírásához a levéltári kutatómunka költségeinek
részfinanszírozásával. Kutatási támogatásunk segítségével jelenik meg Silák
Mária Emlékeim (Szép és szomorú Szabadkám) című önéletírása is.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap által támogatott
projektumba 57 szakember kapcsolódott be, és munkájuknak köszönhetően az alábbi
munkákat sikerült elvégezni:
614,25 irat-folyóméternyi anyagot átnézni és
részben vagy teljesen feldolgozni, a sajtóbibliográfiát összeállítani és
internetes közlésre előkészíteni (592 hivatkozás), 12 000 percnyi hangzó
anyagot összegyűjteni és elektronikus úton rögzíteni, 12 000 percnyi hangzó anyag
adatelmeit írásban rögzíteni,7704 percnyi hangzó anyagot legépelni, 9000
percnyi hangzó anyag gépelt szövegét gondozni, az archívumot és az adatbázist
kialakítani és fejleszteni, a megvásárolt Matuska Márton-archívum iratanyagának
áttekintő feldolgozását befejezni és bizonyos tartalmainak részletes
feldolgozását elvégezni, a Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizán iratok
tükrében című kiadvány levéltári kutatómunkáját segíteni, Silák Mária Emlékeim
című önéletírása áldozati listáját összeállítani.
A kutatások első szakaszának lezárulása után az
eredmények és az adatok nyilvánosságát külön honlap
(http://martirium.vmmi.org/) és adatbázis segíti majd, amelyeknek
próbaüzemelése már javában folyik. A kutatási beszámoló tartalmi részét és a
kutatásokat a Szerb–Magyar Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozata írásban
értékelte és szakmai szempontból azokat „korrektnek” tartotta és „nagyra
értékelte”.
Magyar Szó, 2012.
augusztus 15., 4. o.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése