2012. június 3., vasárnap

Nem szűnnek a nemzeti alapú kilengések


Kisebbségjogi jegyzet

Az utóbbi két hétben Vajdaságban két súlyosabb testi sérülésekkel is járó nemzetek közötti incidens is történt:
Május 19-én éjfél és egy óra között egy 15–20 tagú, szerb fiúkból álló banda tagjai magyar fiatalokat vertek meg Szabadkán, nem messze a Fasizmus áldozatainak terétől. Viperákkal és vasrudakkal (!) ütöttek két fiút, akik megsérültek, egyikük bordatörést szenvedett. Fennáll a gyanú, hogy azért bántalmazták őket, mert magyarok, amit a rendőrségi közlemény is megerősít.  
Május 26-án éjszaka Muzslyán, a helyi közösség épülete melletti parkban néhány helybeli – nem hivatalos értesülések szerint magyar – fiúk és lányok társalogtak, akikre ismeretlen, maszkot viselő tettesek botokkal, láncokkal támadtak. A tettlegességet csak a szerb Napad! (Támadás!) csatakiáltás előzte meg. A bántalmazott fiatalok közül öten szorultak segítségre a nagybecskereki kórház sürgősségi osztályán, egyiküket benntartották a további kezelés érdekében.
Ide kívánkozik egy harmadik eset is, mégpedig az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) idei táborának lemondása, ami ugyancsak a nemzeti viszonyok állapotára utal:
Állítólagos neonáci együtteseknek és az újvidéki razziával vádolt Képíró Sándor ügyvédjének meghívása hatalmas ellenállást keltett azokban, akik korábban is kifogásolták az EMI idei táborának megrendezését. Több szervezet és nem szervezett csoportosulás is erőteljes támadásba lendült a rendezvény ellen, ami miatt a rendezők bejelentették, hogy „az idén nem lesz megtartva az EMI délvidéki tábora a magyarkanizsai Tisza-parti kempingben”. Az egyik szervező elmondta, hogy „olyan övön aluli ütéseket kaptak, amelyek miatt jobbnak látták, ha a békesség és nyugalom érdekében elállnak a szervezéstől”.

Ezernél is több incidens
A magyar nemzeti kisebbség elleni incidensek (2003–2005)

Az incidensek jellege
2003
2004
2005
1. Fizikai támadások
0
8
0
2. Verekedések
2
8
2
3.   Katolikus vallási létesítmények rongálása

1

6

2
4.   Katolikus temetők és keresztek  
     rongálása és gyalázása

11

17

6
5.   Parolák írása
     Jelképek rajzolása
     Pamfletek terjesztése
3
25
3
Összesen
17
62
13

Incidensek 2006-2010

Év
2006
2007
2008
2009
2010
162
197
171
150
110
2006–2010 összesen
792

A hivatalosan jegyzett, a hatalmi szervek által közzétett adatok szerint a 2003 és 2010 közötti időszakban 884 nemzeti lapú incidens történt. Ehhez hozzá kell számolni a 2011-es első kilenc hónapjában történt 108 incidenst: 5 fizikai támadást, 4 névtelen fenyegetést, 17 szóbeli összetűzést, 43 gyűlöletkeltő falfirkálást. Emellett megrongáltak 18 egyházi létesítményt, hasonló sorsra jutott 17 albán nemzetiségű személy objektuma, és több kegyeleti és emlékhely megsértését is feljegyezték, közöttük az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ (MMK) épületébe történt betörést. A 2012-ben történt kilengésekkel együtt ez a szám immár meghaladja az ezret.

Nincs, aki kiálljon!
Vajdaságban nem szűnnek tehát a nemzeti alapú kilengések. A legutóbbi események arra utalnak, hogy a verekedések egyre tömegesebbek, a következmények pedig súlyosabbak. Újabban az eddig ilyen szempontból nem igen emlegetett, többnemzetiségű település Muzslya is felkerült a nemzeti incidensekről leginkább elhíresült Temerin, Szabadka, Zombor, Újvidék és Nagybecskerek közé.
Meg lehet továbbá állapítani, hogy az incidensekről szóló sajtóhírek és közlemények eléggé homályosan vannak megfogalmazva. Olyannyira, hogy a támadók nemzeti hovatartozására és a motivációjára is a legtöbb esetben csak utalások, vagy még azok sem találhatók. Még olyan esetekben is elhallgatják, vagy tagadják, hogy a támadások nemzeti alapon történtek, amikor az teljesen nyilvánvaló.
Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által választott elnöke is, újságírói kérdésre, hogy a szabadkai szülők felkeresték-e már őket, és milyen jogi segítséget tudnak nyújtani ebben az esetben, a következőket válaszolta:
– A szülők nem fordultak még hozzánk. A nemzeti tanács felvállalta azt, hogy jogvédelemben részesíti az azt igénylőket. Ez a jogvédelem azt jelenti, hogy jegyzőkönyvbe vesszük ezeket az eseteket, másrészt jogi tanácsot adunk, hogy hogyan lehet minősíteni ezt a támadást, és úgymond felvértezzük őket, hogy milyen intézkedésekkel tudják érvényesíteni a jogaikat, de akár segítünk egy-egy beadványt megszerkeszteni. Az ügyvédség munkáját azonban nem tudjuk és nem is feladatunk átvenni – mondta Korhecz.
Ez lenne az MNT jogvédelme? Korhecznak ez a – „nesze semmi fogd meg jól” jellegű – nyilatkozata is arra utal, hogy a testület továbbra sem kíván erélyesen kiállni a magyarverések elhallhatása ellen, az elkövetők törvény elé állítása érdekében. Itt ugyanis nem az „ügyvédség”, hanem a hatalmi szervek munkájáról, illetve munkájának a nem hatékony végzéséről van szó.

Lagymatag közlemények
Az illetékes politikusok reagálása is leginkább abból áll, hogy lagymatag közleményben ítélik el az incidenseket.
Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke június 1-jei közleményében ismételten „aggodalmát fejezte ki a különböző nemzetiségű fiatalok közötti mind gyakoribb incidensek miatt”. A muzslyai ügy kapcsán a rendőrségi jelentés szerint a körülmények nem támasztják alá a nemzeti indíttatást, hanem verekedésben való részvételről és súlyos testi sértés okozásáról van szó – olvasható Egeresi közleményében. „Fontos, hogy ezeket az ügyeket teljes egészében ki kell vizsgálni, hogy az indítatást illetően a gyanúnak árnyéka se maradjon – tette hozzá Egeresi.
A képviselőház (még hivatalban lévő) elnökének az egyes nemzeti alapú incidensekről kiadott – már szinte unalmassá vált – közleményei úgy hasonlítanak egymáshoz, mint tojás a tojáshoz.
Nincs tudomásunk arról, hogy a képviselőházi elnök a nyilvánosságnak bármikor is beszámolt volna arról, hogy a nemzeti incidensek kivizsgálásai milyen eredménnyel értek véget és – ami a legfőbb – milyen büntetésben részültek azok elkövetői. A legtöbb ilyen eset ugyanis általában már a vizsgálati szakaszban véget ért, vagy ha történt is feljelentés, akkor az elkövetők többnyire szabálysértésért részesültek pénzbírságban.
Egeresinek volt elég ideje, hogy a rendőri és az igazságügyi szervektől jelentést kérjen, ha már a Tartományi Ombudsman (is) kitért e kötelezettség alól, és a nyilvánosság elé tárja azokat. És arra is, hogy VMSZ-es képviselőtársaival együtt javasolja a Büntető Törvénykönyv olyan irányú megváltoztatását, hogy más nemzetiségű személyek elleni támadás esetén kötelezően a büntető jogszabályokat kell alkalmazni. Eddigi tevékenysége alapján, önmaga, de mindannyiunk számára is hasznosabb lenne, ha nem jelöltetné magát újra erre a tisztségre.
Az sem hallgatható el, hogy Egeresi közleményét még időben is megelőzte Tőkés László európai parlamenti képviselő és Lomnici Zoltán az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének tiltakozása, amelyben megdöbbenésüket fejezték ki az miatt, hogy „ismét tettleg bántalmaztak magyarokat, pusztán a nemzetiségük miatt”. Arra kérték a szerb hatóságokat, hogy „minden ilyen esetben erélyesen lépjenek fel, és az elkövetőket példásan büntessék meg”.
Mindebből azt lehet leszűrni, hogy a szerb hatalom vagy nem akar tudomást venni az eseményekről, vagy képtelen elejét venni a nemzeti alapú incidenseknek. Mindkét esetben azonban felelős a történésekért.

Bozóki Antal
Újvidék, 2012. június 3.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése