2012. január 13., péntek

Autonómia nélküli autonómia

Đorđe Subotić: „Vajdaság nem teremthet annyit, amennyit Szerbia el ne ragadhatna tőle”.

Megdöbbentő adatra hívta föl a figyelmet a hét elején a Vajdasági Klub Bojan Pajtić, tartományi kormányfőnek küldött nyílt levelében, miszerint a tartomány folyamatos leszakadása eredményeképp ma már Vajdaság az ország fejletlen régiói egyikének számít. A levél tartalma szerint a Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint a tartomány fejenkénti GDP-je 4,8 százalékkal kisebb volt Szerbia fejenkénti GDP-jénél, eszerint az adat szerint pedig – alkalmazva a regionális fejlesztési törvény erre vonatkozó rendelkezését – a tartományt Szerbia fejletlen régiói közé kell sorolni, mint minden olyan régiót, amelynek a GDP-je kisebb a köztársasági átlagnál.

– Meggyőződésünk, hogy Vajdaság jelenlegi gazdasági helyzetének, folyamatos leszakadásának az oka a tartomány katasztrofálisnak mondható alkotmányos helyzetében kereshető. Az érvényben lévő alapokmánnyal a tartománynak nincs esélye az előrehaladásra. Nekünk időnként úgy tűnik, tudatosan törekednek arra, hogy Vajdaság leszakadjon. Amit a szemére vetünk a tartományi kormányfőnek, hogy támogatását adta a tartomány jelenlegi alkotmányos helyzetének elfogadtatásához, amelyben Vajdaság csak költségvetési teher, s amelyben Vajdaság autonómia nélküli autonómiának számít – mondta lapunknak nyilatkozva Đorđe Subotić, a civil szervezet elnöke.


Subotić: Szerbia háborús zsákmányként tekint Vajdaságra

Vissza kellene térnünk az 1974-es alkotmányhoz?

– Nem ez a megoldás, a helyzet azóta ugyanis lényegesen megváltozott. A Vajdasági Klub civil szervezet úgy tartja, hogy ezzel az alapokmánnyal az autonómia tartalma, köszönhetően a Demokrata Párt és más pártok közreműködésének, kiüresedett, értelmét vesztette. Úgy gondoljuk, hogy a megoldást az jelentené, ha Vajdaság Szerbia részeként köztársasági státust kapna mint szekuláris, polgári berendezkedésű föderális alkotóeleme az országnak, s nem mint az egyetlen államalkotó szerb nép köztársasága az egy nép, egy állam egy isten vezérelve szerint. Ebben a szövetségi államban természetesen Szerbiát kellene, hogy illesse a védelmi tárca, az állambiztonság, a vám- és a monetáris politika irányítása, Vajdaságnak viszont törvényhozói és igazságügyi hatásköröket kellene kapnia. Kihangsúlyoznám, hogy amikor a tartomány még rendelkezett az államiság bizonyos elemeivel, akkor Szlovénia után és Horvátország mellett az egykori Jugoszlávia egyik legfejlettebb régiója volt.

Amiről most beszél, azok politikai célkitűzések. A Vajdasági Klub egy politikai párt?

– Nem, mi civil szervezet vagyunk, sajnos az a helyzet, hogy Vajdaság érdekeit a politikai pártok közül Szerbiában jelenleg egyedül a Vajdasági Magyar Szövetség védelmezi, senki más. A politikai szervezetek és a civil szektor képviselőivel együtt mi is résztvevői voltunk a Harmadik Vajdasági Konvenciónak, most pedig szerepet vállalunk a Negyedik Vajdasági Konvenció előkészítésében, ahol azt fogjuk követelni, hogy Vajdaság nyerje el a köztársasági státust.

A parlamenti pártok támogatása nélkül ez egy elérhetetlen cél.

– Ez így van, mi a Vajdaság és Szerbia közötti megállapodás létrejöttét szorgalmazzuk, végső esetben idővel lehetségesnek tartjuk referendum kiírását is Vajdaság területén ebben a kérdésben. A jelenlegi helyzet tarthatatlan, lehangoló, hogy ma sehol sem látjuk azt a politikusi elitet és azt a politikai pártot Vajdaságban, amely kitűzné maga elé ennek a politikai célnak a végrehajtását. Minden kutatás azt mutatja, hogy a lakosság 30 százaléka vagy Vajdaság Szerbia keretein belüli köztársasági státusa mellett van, vagy a függetlenség mellett, vagy úgy véli, hogy vissza kell adni az 1974-es alkotmány hatásköreit a tartománynak, csakhogy egyetlen olyan párt sincs, amelyik ezt képes volna kiharcolni, amelyik tehát mozgósíthatná maga mellett ezt a szavazóréteget.

Milyen médiatámogatást élveznek?

– Nem élvezünk semmilyen médiatámogatást. A médiumok ignorálnak bennünket. Föltételezésem szerint ennek az egyik valószínű oka, hogy a civil szervezetünk nevében a „Vajdasági” előtag szerepel.

A tartományi kormányfőnek írt nyílt levelükben a tartomány gazdasági leszakadására hivatkoznak, mint ami nem tűrhető tovább. Mikor kezdődött el ez a leszakadás, 1918 után vagy 1990-ben?

– Régóta folyik már a tartomány leszakadása, ám volt egy átmeneti időszak 1974 és 1989 között, amikor föllendülésről beszélhettünk. Különösen felgyorsult a leszakadás 1990 után, ami a mai napig tart. A 2006-ban elfogadott alkotmány elmélyítve csak továbbvitte ezt a negatív folyamatot.

Ezek szerint Vajdaság kizsákmányolásáról beszélhetünk?

– Teljességgel. Vajdaság nem teremthet annyit, amennyit Szerbia el ne ragadhatna tőle.

Egy korábbi nyilatkozatában azt mondta, Szerbia háborús zsákmányának tekinti Vajdaságot. Így látja most is?

– Igen, Szerbia háborús zsákmányként tekint Vajdaságra. A tartomány polgárai finanszírozták Slobodan Milošević mindegyik háborúját és összes építkezését, ma pedig, mivel szerencsére véget értek a háborúk, Vojislav Koštunica, Boris Tadić, Velja Ilić és Milutin Mrkonjić építkezéseit kell, hogy finanszírozzák.

Sáfrány Attila
Magyar Sz, 2012. január 13., 5. o.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése