2011. október 31., hétfő

Szerb együttérzők a csúrogi megemlékezésen

Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja ismételten megfogalmazta Budapest világos üzenetét Belgrád irányába

Csúrogon az egykori sintérgödörnél, az 1944-45-ben kivégzett magyarok tömegsírjainál eddig nem tapasztalt érdeklődés mellett zajlott a megemlékezés, amelyen a magyar állam, a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek, valamint az áldozatok hozzátartozói mellett ez alkalommal a csúrogi szerbség képviselői is megjelentek. Milan Radomir, az 1942-es csúrogi razzia emlékét ápoló civil szervezet elnöke és titkára, Mina Jurišin is megjelentek a rendezvényen és virágot helyeztek a többszörösen tönkretett és megalázott emlékkereszt tövébe.
Az emlékműsor egyházi szertartással kezdődött, amit a katolikus egyház szokása szerint Fuderer László óbecsei, Bogdán József tordai és Brasnyó Ferenc kishegyesi plébános szolgáltattak. A Magyar Országgyűlés nevében Ékes Ilona, a Fidesz képviselője, a Nemzeti Összetartozás Bizottság tagja köszöntötte az egybegyűlteket, aki a gyász hangulatában is a szeretet erejére apellált:
- Szeretnénk mindent megtenni, hogy minél előbb nyugvópontra kerüljön a csúrogi emlékmű helyzete is, és hogy itt méltó körülmények között tudjunk megemlékezni halottainkról. Erős indulatokat válthatnak ki belőlünk az itt történtek. Mégis azt gondolom, azon túlmenően, hogy fontos tenni a dolgunkat, szívósan, kitartóan, nem magalkuvóan, a végső szónak mégis a szeretetnek kell lennie.
Varga László, a szerbiai parlament európai integrációs bizottságának az elnöke, a VMSZ képviselői nevében szólt a Holt-Tisza közelében zajló megemlékezés közönségéhez. Beszédében ecsetelte az 1944-es események feltárása ügyében eddig történteket és vázolta a sürgősen megoldásra váró feladatokat, a már elfogadott restitúciós törvény és az elfogadásra váró rehabilitációs jogszabály tükrében. Ugyanakkor nyilvánosan köszönetet mondott a magyar államnak azért a hatékony segítségért, amit eddig egyik magyar kormány részéről sem tapasztaltak a délvidékiek az elmúlt húsz évben.
Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja (a képen) alkalmi beszédében Budapest világos üzenetét fogalmazta meg Belgrád irányába, és követelte a bűnösök megnevezését:
- Magyarország Szerbiával a jó kapcsolatok ápolására törekszik, s arra, hogy előbb-utóbb déli szomszédunk részese legyen az európai struktúráknak és értékrendnek. Viszont ahogyan a magyar kormány szinte hihetetlen nemzeti egységet felmutató támogatással maga mögött, egyértelművé tette, az olyan törvények közegében, mint a vagyon-visszaszármaztatási törvény, ami újfent rögzíti a magyarok kollektív bűnösségét, az Európai Tanács decemberi szavazásakor nem tudjuk támogatni Szerbiának még a tagjelölti státuszát sem. Gyakorlatilag alig működnek a létrejött akadémiai vizsgálóbizottságok. Máig nem tudhatjuk, hogy név szerint kik voltak e szörnytettek elkövetői.
Mina Jurišin, az 1942-es csúrogi razzia emlékét ápoló civil szervezet titkára ezt mondta az egybegyűlt magyaroknak:
- Egyesületünk két éve alakult meg azzal a céllal, hogy megőrizzük az 1942 januárjában bekövetkezett sajkásvidéki, újvidéki, óbecsei és szenttamási razzia ártatlan áldozatainak az emlékét. E mellett mi küzdünk az összes ártatlan áldozat jogaiért, megbecsülésükért, valamint a rájuk való méltóságteljes megemlékezésre való jog biztosításáért. Azért vagyunk most itt, Magukkal, hogy egyetlen ártatlan áldozat se legyen elfeledve, hogy soha ne ismétlődjenek meg az 1942-es, 1944-es és 45-ös történések. Béke poraikra!
A csúrogi megemlékezést Vesztergám Miklós magyarországi tárogatóművész muzsikája tette még emlékezetesebbé.

Ternovácz István
http://www.vajma.info/cikk/tukor/4494/Szerb-egyutterzok-a-csurogi-megemlekezesen.html, 2011. október 30. [21:17]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése