2011. augusztus 21., vasárnap

(FÉLRE)TÁJÉKOZTATÁS

Gondolatok az MNT elnökének sajtótájékoztatójáról

Nevena Petrušić szerbiai esélyegyenlőségi biztos (az 58/2011 számú, 2011. július 29-én keltezett) véleményében megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) felsőoktatási pályázatának több kritériuma is diszkriminatív.
Korhecz Tamás, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által irányított MNT elnöke augusztus 17-én Szabadkán sajtótájékoztatót tartott, amelyen „sajnálatának adott hangot”, amiért Petrušić véleményével kapcsolatban a sajtóban „különböző féligazságok és félinformációk láttak napvilágot”. Ezt az állítását azonban utóbb nem magyarázta meg és nem is támasztotta alá.

Ki kit tájékoztat (félre)?

Az MNT napilapja a Magyar Szó a sajtókonferenciáról előbb címoldalas, „Semmi sem veszélyezteti az MNT ösztöndíjpályázatát” című hírben (vélhetően általános iskolás diákokról készült, nem éppen a témához illő fotóval), majd az ötödik oldalon háromhasábos tudósítást közöl.
Az értekezletről szóló hírnek már a címe sem megfelelő, inkább megtévesztőnek nevezhető, hiszen senki eszében nem jutott, hogy „veszélyeztesse” az MNT ösztöndíjpályázatát. Még Korhecz is elismerte, hogy „a pályázattal kapcsolatban a biztos nem is foglalt állást”.
Véleményében Petrušić kimondta, hogy az MNT „megsértette a polgárok egyenjogúságának elvét, mivel – a személyes és a szüleik személyes tulajdonságai alapján – hátrányos megkülönböztetésben részesítette az elsőéves magyar egyetemi hallgatók egyes kategóriáit”. Ez viszont már törvényellenes és erkölcstelen. Ezen a tényen nem változtathat semmilyen sajtókonferencia.
Lássuk tételesen, mit is mondott Korhecz?
1. Az MNT elnöke „felhívta a figyelmet arra, hogy az esélyegyenlőségi biztos egyelőre nem nyilvános véleményt fogalmazott meg”, ezért szerinte „sokan egy kicsit a rúd elé szaladtak ebben az ügyben”.
Petrušić 85/2011-es számú okiratán nem írja, hogy az „nem nyilvános vélemény”. Az esélyegyenlőségi biztos elmarasztaló véleményének nyilvánosságra hozatala indokolt volt és persze hogy kellemetlenül érinthette az MNT elnökét. A demokráciában egyébként a testületek működése és bírálata is nyilvános kellene, hogy legyen.
2. Korhecz elmondása szerint az esélyegyenlőségi biztos átiratában „a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) részéről kifogásolt tíz pontnak még a felét illetően sem vélte úgy, hogy azok megkérdőjelezhetőek lennének”. Az MNT elnöke ezzel (sikertelenül) csökkenteni próbálta a VMDK beadványának és a biztos véleményének jelentőségét.
Petrušić öt pontban fogalmazta meg, hogy az MNT pályázata megkülönbözteti a (magyar) polgárokat, attól függően: hogy állami vagy más alapítású egyetemre iratkoztak; a szüleik képzettsége alapján; hogy feliratkoztak-e vagy sem a VMSZ választói (párt)listájára; tettek-e szándéknyilatkozatot erre a listára való feliratkozásról, és hogy középiskolai tanulmányaikat a lakhelyükön vagy azon kívül folytatták.
Nem az a fontos azonban, hogy hány pontban marasztalta el az esélyegyenlőségi biztos az MNT-t (és egyúttal az elnökét), hanem az hogy kimondta: a határozata diszkriminatív és ez bizony – ha tetszik, ha nem – tovább rontja a már amúgy is sokat bírált és a magyarokat megosztó testület és a magát „jogászprofesszornak” nevező elnök hitelét.
3. Korhecz beismerte, hogy a biztos „törvényellenesnek ítélte meg a választói névjegyzéken való szereplésért megítélt nagy pontszámot”. Kitérően válaszolt azonban az újságírói kérdésre, hogy „a választói névjegyzéken való szereplést pontozzák-e a jövőben, vagy sem”. – Ebben a pillanatban annyi biztos, hogy a továbbiakban ez nem lesz döntő jellegű a pontozás során. Arról még nem született végleges döntés, hogy ezt a részletet végleg törlik-e a pontozási rendszerből, vagy sem – válaszolta Korhecz.
A magyar választói névjegyzéken való szereplés a polgárok magánügye, csakúgy, mint a nemzeti hovatartozásról való nyilatkozás, vagy nem nyilatkozás. A politikai pártok és az MNT is természetesen ismertethetik a polgárokkal a jegyzékre való feliratkozással kapcsolatos álláspontjukat, de az nem lehet semmilyen pályázat vagy előnyben részesítés feltétele, mert az a diszkrimináció tilalmára vonatkozó jogszabályok megsértését jelentené.

Lesznek-e módosítások?

4. Újságírói kérdésre, hogy „az esélyegyenlőségi biztos által diszkriminatívnak minősített többi kitétellel kapcsolatban milyen módosításokat tervez megtenni az MNT, Korhecz a következőket válaszolta:
– Ezek olyan pontok, amelyek eddig sem befolyásolták döntően az ösztöndíjban részesülők sorrendjét, sem azt, hogy valaki kaphat-e támogatást. Mondjuk a szülők iskolai végzettségének függvényében egytől három pontot kaphatnak a pályázók. Az ehhez hasonló elemeket kivesszük a pontozási rendszerből.
Az elnök ismét megpróbálta sajátos (nem megfelelő) módon értelmezni a biztos véleményét. Petrušić ajánlása ugyanis nem a megkülönböztetés alapjául szolgáló kritériumok utáni pontszámokra vonatkozik, ahogyan Korhecz véli, hanem utasítás arra, hogy az MNT-nek a hátrányos megkülönböztetés alapjául szolgáló mércéket, „ki kell iktatni” a pályázat(ok)ból.
5. A demonstrátori ösztöndíjakat illetően, amelyek esetében szintén pontozzák a választói névjegyzéken való részvételt, Korhecz elmondta, hogy „ez nem volt tárgya a VMDK panaszának és nem tárgya az esélyegyenlőségi biztos álláspontjának sem”, majd hozzátette: „A jövőben ebben az esetben is csökkentjük a névjegyzéken való szereplés jelentőségét, illetve az állami egyetemek kizárólagosságát”.
Az esélyegyenlőségi biztos véleménye valóban nem foglalkozik a demonstrátori ösztöndíjakra kiírt pályázattal, mivel az említett pályázat közlésénél korábban készült. Mivel Petrušić ajánlásának példa értéke van, az MNT későbbi pályázatára is érvényes. (Az MNT elnöke által aláírt pályázat a Magyar Szó 2011. augusztus 13-i számának 9. oldalán jelent meg. Más kérdés, hogy szükség volt-e a pályázatot a napilap egész oldalán, vagy lehetett volna kisebb méretben és kevesebb kiadással is megjelentetni. Az MNT-t úgy látszik a gazdasági válságnak még a szele sem érintette.)
6. Az idézett tudósítás szerint „az MNT elnöke külön felhívta a figyelmet arra, hogy a még nyitva levő felsőoktatási ösztöndíjpályázat minden további nélkül folytatódik és a beérkező pályázatok a meghirdetett pontrendszer szerint kerülnek osztályozásra”.
Korhecz nyilatkozatának ez a része szöges ellentétben van az esélyegyenlőségi biztos ajánlásának első pontjával, amely határozottan kimondja, hogy a pályázatból „eliminálni” kell a diszkriminatív feltételeket. Vagyis nem a „jövőbeli”, hanem a már megjelent pályázatokra is érvényes.
7. A belgrádi Blic napilap tudósítása (D. Šolaja: Ispraviće grešku tek narednim konkursom, 2011. augusztus 18.) szerint Korhecz a sajtókonferencián azt is mondta, hogy „mint jogászprofesszor (?) nem ért egyet a biztos egyes ajánlásaival”. Korhecznak természetesen lehet magánvéleménye, de az ebben az esetben teljesen lényegtelen.
Az MNT-nek a vélemény kézhezvételétől számított harminc napos határidőn belül értesítenie kell az esélyegyenlőségi biztost azokról az intézkedésekről, amelyeket az ajánlás alapján való eljárás érdekében foganatosított. A jelekből ítélve az ügynek folytatása is lesz.

Újvidék, 2011. augusztus 21.

Bozóki Antal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése