2018. április 26., csütörtök

Az elmúlt tizenegy év

A szerbiai általános választások második évfordulójának apropóján Pásztor István értékelte a VMSZ és a Magyar Mozgalom elmúlt két éves tevékenységét.
A VMSZ elnöke téves dátumot és téves időintervallumot választott a számvetéshez. Azon a napon (május 5-én) kellett volna az értékelést elvégeznie, amelyen tizenegy évvel ezelőtt pártelnökké választották, és azzal a tizenegy évvel kapcsolatban kellett volna mérleget vonnia, amelyet VMSZ-elnökként eltöltött.


Legelsősorban a saját felelősségét kellett volna megvizsgálnia abban, hogy az elmúlt tizenegy évben közel százezer fővel csökkent a vajdasági magyarok lélekszáma. Elemeznie illett volna azt is, mennyiben járult hozzá a délvidéki magyar exodushoz a pártalapú foglalkoztatás, a kirekesztés, az ellehetetlenítés, a leszámolás és az üldözés politikája, amelyet oly nagy előszeretettel alkalmaznak a VMSZ képviselői Vajdaság minden részén és az élet valamennyi területén. Helyzetértékelése közben rájöhetett volna elnök úr arra is, hogy az elvándorlás egyik alapvető oka, hogy a vajdasági magyar közösség többsége elveszítette a bizalmát a VMSZ-ben, és a délvidéki magyar emberek nagy többsége szemében Pásztor István már régóta nem örvend közmegbecsülésnek. Ha másnak nem, legalább önmagának meg kellene magyaráznia, hogy abból a 93.039 szavazópolgárból, akik 2008 elején köztársasági elnökjelöltként támogatták, hogyan veszítette el eddig legalább félszázezer embernek a bizalmát.
A VMSZ elnökének kellett volna valami jól hangzó indokot találnia arra is, hogyan sikerül úgy elkölteni 65 milliárd forint gazdaságfejlesztési és ki tudja hány milliárd forint oktatási, kulturális és médiatámogatást, hogy annak semmilyen közösségmegtartó hatása nincs. Kénytelen lett volna önmagának is bevallani, a pénz önmagában nem alkalmas eszköz a közösségmegtartásra, ha nem párosul az embereknek reményt adó személyes tartással. Pásztor Istvánnak arra is ki kellett volna találnia egy hihetőnek tűnő magyarázatot, miért vált a VMSZ a Kárpát-medence legmegalkuvóbb magyar politikai szervezetévé. Elvártuk volna, hogy beszámoljon arról is, hogyan jutott el az általa vezetett párt oda, hogy november 25-ét ünnepnapként fogadja el.
Pásztor István megállapításával ellentétben a Magyar Mozgalom nem azért jött létre, hogy törést okozzon a közösségben. Ha a VMSZ elnöke egyszer őszintén szembenézne az elmúlt tizenegy évvel, egy csapásra megértené az MM megalakulásának okait. A Magyar Mozgalom létrejöttét az okozta, hogy kialakult egy kritikus embertömeg, akik sem tevőlegesen, sem hallgatólagosan nem akartak és nem akarnak részt venni abban a közösségrombolásban, amelyet a VMSZ végez.
Őszintén kívánjuk Pásztor Istvánnak, hogy érje meg az általa eredményorientáltnak nevezett politizálás hosszú távú gyümölcseinek a beérését. Újabb tizenegy év elmúltával a délvidéki magyar közösség drámaian kilátástalan helyzetben lesz, huszonkettő esztendő elmúltával pedig olyannyira katasztrofális állapotban, amelyet ma még elképzelni is nehéz. Közösségünk teljes leépülése nem kizárólag, de elsősorban annak a politikai és érdekérvényesítési teljesítmény eredményeképpen fog bekövetkezni, amelyet a Pásztor István vezette VMSZ nyújt. Ha saját állításával összhangban valóban a nemzet ügyének állhatatos (helyesen két l-lel) szolgálatát és az élhetőbb szülőföld feltételeinek biztosítását tartaná elnök úr szem előtt, sürgősen befejezné politikai pályafutását.
Szabadka, 2018. április 25.
A Magyar Mozgalom Elnöksége
http://www.magyarmozgalom.rs/hu/cimoldal/az-elmult-tizenegy-ev

Félidőn

Két évvel ezelőtt, éppen a mai napon, április 24-én voltak az általános választások Szerbiában. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet részletes és a ránk, vajdasági magyar közösségre és a közösség képviseletére vállalkozó hat magyar párt és egy politikai ambíciókkal is rendelkező civil szervezet választási eredményeire is odafigyelő, azt számokkal alátámasztó elemzését érdemes újra elolvasni.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnökeként a választási ciklus felénél engem az is foglalkoztat, hogy mit sikerült a VMSZ-nek megvalósítani a vállalásaiból és mit sikerült teljesíteniük azoknak, akik VMSZ tagként sajtótájékoztatón jelentették be, hogy indulnak a választáson – gyakorlatilag a VMSZ ellen.
Egy gyorsjelentés szerű, összegzést végezve elmondható a VMSZ-ről, hogy megbízható, elkötelezett politikai erő maradtunk, amely élvezi a vajdasági magyar közösség bizalmát és támogatását. Az egyetemleges nemzet ügyének álhatatos szolgálata és az élhetőbb szülőföld feltételeinek biztosítása, a soha sem könnyű parlamenti és kormányzati szerepvállalás jellemezte az elmúlt két évet, aminek eredményeképpen költségvetési forrásokat biztosítottunk számos stratégiai és kisközösségi terv megvalósításához – oktatási, művelődési intézményeink fejlesztése, épített örökségünk állagjavítása.
A gazdaságfejlesztési program kibontakoztatása és megvalósítása, amivel több mint tízezer vajdasági magyar család boldogulási esélyeit erősítettük.

Az időközben számolatlan személyi változáson és negatív szelekción átesett Magyar Mozgalom vonatkozásában is el kell végezni ezt az összegzést, felsorolva mindazt, ami miatt szerintük érdemes volt törést okozni a közösségben – a sajtószabadság, a mocorgó, jogbogozó, a kvótanépszavazáson való részvétel lelkiismeretre bízása, néhány erőtlen és szakmai-politikai felkészületlenségről tanúságot tevő levél és közlemény mellett eljutunk az idén január 25-én megtartott palicsi nemzetpolitikai kerekasztalig, aminek értéke, hogy világosan megmutatta mindazoknak, akikben kétségek voltak, hogy a Magyar Mozgalom a bal-liberális eszmerendszer politikai megtestesítője a vajdasági magyar politikai életben.
A választási ciklus felénél két dolgot biztosan megállapíthatunk: a VMSZ eredményorientáltan és ezekben a bonyolult, európai szinten is sokszor válságosan nehéz időkben következetesen, a közösség érdekeit figyelmbe véve politizál, azok pedig, akik két éve magukra vették a közösség belső megosztásának ódiumát, egy leáldozóban lévő ideológia kiszolgálóinak szegődtek. A politikai tevékenységükkel nem jelentenek sem féket, sem ellensúlyt. Csak önmaguknak, önkörben.
Pásztor István
http://www.vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/felidon

„Mi vagyunk a többség!”


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (112.)

Április 14-21.
„Mi vagyunk a többség!”

Százezres tömeg állt ki április 14-én a demokráciáért Budapesten. Este fél kilenckor, a Himnusz és az Örömóda lejátszásával véget ért ugyan a hivatalos program, de a tömeg tovább skandálta: „Mi vagyunk a többség!”[1]

Eközben a kormányoldali lapok arról írnak, hogy „őrjöngnek Soros hívei, feldúlnák a várost”, illetve: „a rendőrség felkészült az anarchista provokációra.” Nos, őrjöngésről, városdúlásról szó sem volt.
A szervezők a választás szavazatainak újraszámolását, tisztességes választást és új választási törvényt, valamint gyűlöletkampány helyett szabad sajtót, pártatlan közmédiát követeltek.[2]

Április 21-én „újra tízezrek a budapesti utcákon: Orbán ellen és egy új ellenzékért vonultak”.[3] Bár kevesebben voltak, mint egy héttel korábban, az újabb budapesti tüntetés a résztvevők szerint mégis jobban sikerült az előzőnél. Márki-Zay Péter[4] volt az este sztárja, szónoklata programbeszédnek is beillett. Azt mondta, nem biztos, hogy négy évet kell várni a rendszer bukására, és nem marad el az elszámoltatás sem, majd harcot hirdetett az ellenzékbe beépített ügynökök és a megfélemlítés ellen.[5]

A tüntetésen lejátszották a Wellhello együttes egyik számát, miután a közmédia letiltotta az együttest. A 444 kiszúrta, hogy a Petőfi Rádió újra játszik Wellhellót, ezt tehát már elérte a tömeg.[6]

Május 8-ra újabb tüntetést jelentettek be a „senkik forradalmát” szervezők.[7]
A budapesti demonstrációk után kormányellenes tüntetést tartottak több városban is: Debrecenben, Nyíregyházán, Kecskeméten, Székesfehérváron és (előzőleg, április 20-án) Szegeden is.[8]
Bebizonyosodott, hogy a kétharmad nem túl szerencsés az ország irányításához. „Vesszen a kétharmad!” – hangzott el egyebek között az április 14-i budapesti tüntetésen.
Nem lehet még csak megjósolni sem, hogyan végződnek a tüntetések. Lehetséges, hogy a tüntetők kifulladnak, de az is, hogy nem.  Egy dolog azonban biztosnak látszik, Magyarország és a Fidesz kormányzása többé nem lesz olyan, mint az április 8-i választások előtt. Az ország, sajnos, politikailag erősen megosztott.
A választási rendszer furcsaságai közé tartozik az is, hogy az országos listákon a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt a voksok 48,51 százalékát szerezte meg az országgyűlési választáson. (A szavazópolgárok 68,13 százaléka adta le voksát.)[9] Ezzel 133 képviselői helyet szerzett (a 199-ből),[10] vagyis újra kétharmada van a magyar országgyűlésben.
A politikusok általában elfelejtik Petőfi Sándor Föltámadott a tenger c. versének tanulságát:
„Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!”


Április 16.
A hivatalos nyelvhasználat támogatása
A tartományi költségvetés 9,5 millió dinárral támogatja a Vajdaság Autonóm Tartomány területén működő nemzeti közösségek hivatalos nyelvhasználatát. A 83 nyertes pályázóval Igor Mirović tartományi kormányfő és Nyilas Mihály tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár jelenlétében írták alá a szerződéseket.
Igor Mirović tartományi kormányfő köszöntőbeszédében kifejtette, a tartományi kormány egyik legfontosabb prioritása a nemzeti közösségek nyelvhasználatának támogatása. „A tartományi titkárság külön figyelemmel, energiával és mindenekelőtt pénzügyi támogatással járul hozzá a nemzeti közösségek nyelvhasználatához. Ezek a mi értékeink és ezt én a tartományi kormány programjában, ami szigorúan és méltóságteljesen tiszteletben tartja mindezt, úgy határoztam meg, mint az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb prioritást”.
Nyilas Mihály elmondta, elsősorban a különböző többnyelvű táblák elhelyezését támogatták. „Helyi közösségek, önkormányzatok, intézmények pályáztak eredményesen, de ugyanúgy többnyelvű publikációk, űrlapok kidolgozására is pályáztak számos helyről”, mondta Nyilas.[11]

Igor Mirović tartományi kormányfő köszönti az egybegyűlteket
Fotó: Ternovácz Fanni

A tartományi kormánynak kötelessége (a belföldi jogszabályok, de Szerbia nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségei alapján is), hogy támogassa a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatát. Ez a támogatás, tehát, Nem az Igor Mirović (Kruševac,1968, korábban a Szerb Radikális Párt – SRS kádere)[12] vezette Szerb Haladópárti (SNS) tartományi kormány valamiféle kisebbségbarát politikájának az eredménye. Eközben készül „a hivatalos nyelvhasználatról szóló új törvény, amelynek fő célja, hogy a cirill betűs, mint ’alapvető’ írásmódot kiterjessze a hivatalos használat teljes területére (az oktatási intézményekre, a sajtóra, a gazdasági vállalatokra és a közintézmények minden formájára), a latin betűs, mint ’segéd’ írásmódnak pedig vissza kellene húzódnia minden területről és gyakorlatilag a magánhasználatra szűkülne”.[13]
Hogy a 9,5 millió dinár sok-e vagy kevés, és hogy eljutott-e mindenhová, ahol biztosítani kell(ene) a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának hivatalos használatát, arról csak a mindennapi gyakorlat részletes elemzése után lehetne értekezni. Ilyen elemzésről viszont huzamosabb ideje nem hallottam. Az összegeket azoknak adják, akik részt vesznek a pályázaton. Ez részben lehet jó, de lehetővé teszi például azt is, hogy azok részesülnek támogatásban, akik jobban értesültek, vagy „közelebb ülnek a tűzhöz”, nem pedig azok az önkormányzatok, szervezetek, stb., ahol esetleg nagyobb szükség lenne rá.


Április 16.
„Győztünk!”[14]
  Sokszor a feladás szélén állva, két és fél évig tartó peres küzdelmet követően, három év törvényszegés, sok megaláztatás és igazságtalanság után egy nagyon kacifántos peres eljárás végére tehettünk ma pontot.
Jogerős: az újvidéki Jogtudományi Karnak az idei évtől magyar nyelvű felvételi vizsgát is kell szerveznie. Partnereinkkel közösen elértük, hogy Vajdaságban minden egyetemi karon legyen magyar nyelven és a többi nemzeti kisebbség nyelvén is felvételi vizsga, a törvénnyel összhangban.
Győzött az összefogás, diadalmaskodott a józan ész! Egy magyar diákszervezet kivívta az igazságot a Jogtudományi Karral szemben – közölte a Vajdasági Magyar Diákszövetség – VaMaDiSz a Facebookon.[15]
– Nagyon sokan támadtak bennünket. Az első vesztes ítélet után személy szerint engemet támadtak leginkább. Olyanok, akik egyébként az ügy megoldása érdekében semmit sem tettek. Ekkor Bozóki Antal is bírált egy cikkben, miszerint jól választottam-e meg a partnereimet. Az ügy kimeneteléért engemet hibáztatott.  Akkor sem értettem és ma sem értem, hogy miért tette ezt, hiszen mi egy olyan ügyet vállaltunk be, ami tőlünk sokszorta nagyobb szervezeteknek, intézményeknek is nagy falatot jelentett volna – nyilatkozta Sóti Attila a Jó reggelt Vajdaság című, magát véleményportálnak nevező honlapnak.[16]

Sóti Attila, a VaMaDisz elnöke a Jogi Kar előtt

A pert állandó figyelemmel és aggodalommal kísértem, ami – a két elutasító ítélet után – nem volt alaptalan. A Vesztésre áll a VaMaDiSz – Jól választotta-e meg Sóti Attila a partnereit? című, 2017. május 21-i írásomban, amire Sóti utal, elemezni próbáltam – a sokéves ügyvédi tapasztalatom alapján – az üggyel kapcsolatban közreadott „rendkívüli nyilatkozatát”, és azt, hogy milyen kedvezőtlen következményei lehetnek a közösségre nézve az esetleges elutasító ítéletnek.[17] Most ezt sérelmezi szükségtelenül, habár a per ideje alatt már "a feladás szélén állt".

Az említett írásban kérdeztem – egyebek között –, miért hallgatott Sóti a 2017. április 13-án hozott (elutasító) ítéletről május 19-ig, vagyis több mint egy hónapon át, éppen a Szerbiáról szóló országjelentés megvitatása idején az Európai Parlamentben? Miért a magyarországi médiából szerezhettünk tudomást az elutasító ítéletről? Miért nem hallatta hangját a perről az MNT és VMSZ? Feltettem azt a kérdést is, hogy „Sóti miért a bírósági pert választotta és miért nem a közigazgatási eljárást”, ami egyszerűbb és gyorsabb? Az ilyen eljárás során éppen Nyilas Mihálynak kellett volna eljárni, aki nem intézkedett a magyar diákok anyanyelvi felvételizésének biztosítás érdekében az újvidéki Jogtudományi Karon. Vagy Nyilas nem kívánt összetűzésbe kerülni pártja koalíciós partnerével? Ezért volt szükség a perre? Sóti most Nyilast mégis úgy említi, mint „akinek a segítsége nélkül nem sikerült volna végigvinni a per”.[18] Csak épen nem tudni, hogy ez a „segítség” miből állt. Ilyen összefüggésben most is teljesen jogosnak tartom a VaMaDiSz partnereire vonatkozó kérdést.

Sótinak egy dologban viszont igaza van: Valóban „semmit sem tettem az ügy megoldása érdekében”, de erre – a hatalmi pozícióban lévők „támogatása” mellet – sem igény, sem lehetőség nem volt, de nem is az én tisztem volt.

Szerencsére pert nyert a Diákszövetség, amelyben a bíróság kimondta, hogy a Jogi Kar „2015-ben, 2016-ban és 2017-ben, a hatályos törvényekkel ellentétben, nemzeti alapon diszkriminálta a magyar ajkú jelentkezőket!”[19] Ez a per egyúttal precedens értékű is, olyan értelemben is, hogy a nemzeti kisebbségi jogsérelmek ellen érdemes és szükséges is jogi eszközökhöz/eljárásokhoz folyamodni. Erre a Délvidéken/a Vajdaságban eddig nemigen volt példa. Ebből pedig az is következik, hogy a magyar ügyvédi irodáknak is fel kell készülni a jogvédelemre, a nemzeti kisebbségi jogokért való közdelemre. 

Most a Jogi Kar lépése következik. Nem kell azonban továbbra sem elkönyvelni, hogy most már minden akadály elhárul a magyar felvételizés elől, hiszen az elsőfokú elutasító bírósági ítéletet, „tapsviharral nyugtázták a rektor által vezetett dékáni értekezleten”.[20] 

A Sóti április 17-én – Facebookon közölt bejegyzése szerint – elment a Jogi Karra meghallgatni az ítélettel kapcsolatban „megígért kommentárt", "de csak a portásfülkéig engedték”[21]

És még valami: Aki (lásd Sóti) a „továbblépését mindenképpen közéleti vonalon tudja elképzelni”,[22] annak, sajnos, a bírálatokra is fel kell készülnie.


Április 21.
Háttéri alkudozás?
Ellentétes hírek vannak a nemzeti tanácsi törvény módosításáról.
– Az utolsó simításokat végzik az illetékesek a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási és kiegészítési tervezetének munkaváltozatán – közli a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) lapja.[23]  
A terjedelmes (több mint egész oldalas) írás célja talán a közvélemény felkészítése arra, hogy a módosításokkal „a kultúra és a tájékoztatás területén veszítheti a magyar közösség a legtöbbet”.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke arra is rámutatott, hogy a két említett területen „tetten érhető a magyar közösség szerzett jogainak csorbulása”. Ugyanakkor Branko Ružić államigazgatási és önkormányzati miniszter „a lapnak nyilatkozva aláhúzta: a szerzett jogok nem csorbulhatnak és nem is fognak csorbulni”.
Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a törvénytervezettel kapcsolatos „konzultációk alkalmával nagyon sok javaslat elhangzott, hogyan lehetne jobb a törvénytervezet, de ezek közül egyet sem építettek be, sőt további szigorítások történtek”.[24]
A mostani tervezet kidolgozásában részt vett Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár, de Csonka szerint semmilyen előrelépést nem sikerült elérniük.
„A nemzeti tanácsokat kivették abból az állami apparátusból, a közigazgatási részből, s gyakorlatilag az egész nemzeti tanácsok intézményét, mint egy civil szervezetet kezelnek, amelynek itt-ott állami feladatokat is szánnak” – mondta Csonka, aki arra is kitért, hogy Pásztor Bálint a Vajdasági Televízió Napjaink című műsorában azt mondta, hogy csak a Vajdasági Magyar Szövetség tesz valamit, hogy a törvénytervezetet ne ebben a formában kerüljön a képviselők elé. A VMDK elnöke felszólította a Vajdasági Magyar Szövetséget, hozzák nyilvánosságra, miről is tárgyalnak a miniszterrel, és konkretizálják az észrevételeiket, vagy pedig a javítási javaslataikat, hogy ebből egy vita kerekedjen.[25]
A magyar közösségben és az MNT-ben is mindeddig elmaradt a vita a nemzeti tanácsi törvény módosításairól. Hajnal és Nyilas kerülték az ezzel kapcsolatos testületi és közösségi disputát, kisajátítva maguknak a törvénymódosításokkal kapcsolatos állásfoglalást. Ez ellentétben van a demokrácia alapvető elveivel. Ugyanakkor kettejükre hárítja a teljes felelősséget a magyar közösség esetleges jogainak csorbításáért.
Elképzelhető, hogy a VMSZ (illetve a tisztségviselői) valamiféle tárgyalásokat folytatnak a háttérben a miniszterrel, amire Csonka is utalt. Ez csak növeli a hatalommal való tárgyalásokban részes magyarok felelősségét.
A szerb alkotmány 20. szakaszának 2. bekezdése szerint „az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető”.
A magyar közösség számára nem megfelelő törvényi megoldások elfogadása esetére a szerb parlamentben, fel kell készülni azoknak az alkotmánybíróság, a nemzetközi szervezetek és intézmények elé terjesztésére is… 

 

Április 23.

Deli contra Macron
– Komolyan veszélyezteti az Európai Unió szavahihetőségét Emmanuel Macron francia köztársasági elnök kijelentése, miszerint addig nem lehet a bővítéssel foglalkozni, amíg az Európai Unió belső reformjai be nem fejeződtek” – hívta fel a figyelmet Deli Andor vajdasági származású EP-képviselő a 2018-as nyugat-balkáni országjelentések bemutatása során az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén – olvasható Deli Honlapján.[26]
 
Deli Andor, a Fidesz-KDNP EP-képviselője

,,Olvasva a nyugat-balkáni médiában megjelent csalódott véleményeket és a régió politikusainak reakcióit, kijelenthetem: komoly visszalépést jelent a bővítési politikában Macron francia elnök állítása, mely az EP múlt heti plenáris ülésén hangzott el. Macron elnök úr nincs tekintettel az Európai Bizottság erőfeszítéseire, a bolgár elnökség igyekezetére, sem pedig egyes tagállamok és az Európai Parlament elkötelezettségére a bővítés mellett. Figyelmen kívül hagyja továbbá azt a tényt, hogy a régiónak politikai stabilitására van szüksége, ami elengedhetetlen feltétele Európa biztonságnak is” – mondta el felszólalásában a néppárti politikus
,,Az elhangzott kijelentés hatalmas károkat okozott, jelentősen veszélyezteti az Európai Unió hitelességet és szavahihetőségét a tagjelölt országok polgárai és politikusai körében. Magyarország kormányának következetes politikájával összhangban a Fidesz-KDNP EP-delegációja továbbra is határozottan kiáll az Unió nyugat-balkáni bővítése mellett” – tette hozzá Deli Andor.
A Délvidékről érkezett jól fizetett politikusként Deli Szerbiától nem az uniós csatlakozási feltételek maradék nélküli teljesítését, az itteni magyarság helyzetének javítását követeli, az EU-ban meghatározott tagfelvételi kritériumokkal összhangban, hanem – bizonyára Fideszes utasításra – feltétel nélküli EU-csatlakozását támogatja. Ez viszont nem  az itteni magyarok helyzetének javítását szolgálja. Kit is képvisel egyáltalán Deli?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. április 26.


[1] D.J.: Százezres tömeg állt ki a demokráciáért, jövő szombaton újabb demonstráció lesz. http://delhir.info/2018/04/14/szazezres-tomeg-tuntetett-demokraciaert-jovo-szombaton-ujabb-demonstracio-lesz/, 2018. április 14, és D. J.: Budapest: Több tízezren tüntetnek Orbán kormánya ellen. http://delhir.info/2018/04/14/budapest-tobb-tizezren-tuntetnek-az-orban-fele-kormany-ellen/, 2018. április 14. és Új választásért és ellenzéki összefogásért demonstráltak Budapesten. (MTI)
[2] Uo.

[3] Újra tízezrek a budapesti utcákon: Orbán ellen és egy új ellenzékért vonultak. http://hvg.hu/itthon/20180422_Ujra_tizezrek_a_budapesti_utcakon__Orban_ellen_es_egy_uj_ellenzekert_vonultak_az_emberek, 2018. április 22. [0:23]

[4] Márki-Zay Péter (Hódmezővásárhely,[2] 1972. május 9. –) villamosmérnök, közgazdász, marketingszakember, politikus és történész, 2018 óta Hódmezővásárhely polgármestere, https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rki-Zay_P%C3%A9ter

[6] A szombati tüntetés első sikere: újra megy Wellhello a Petőfi Rádióban. http://hvg.hu/kultura/20180422_A_szombati_tuntetes_elso_sikere_ujra_megy_Wellhello_a_Petofi_Radioban, 2018. április 22. [12:03]

[7] Két hét múlva újra tüntetnek a kormány ellen. http://hvg.hu/itthon/20180421_ket_het_mulva_ujra_tuntetnek_a_kormany_ellen, 2018. április 21. [21:11]

[8] Herczeg Márk: Több városban is tüntettek a kormány ellen. https://444.hu/2018/04/22/tobb-varosban-is-tuntettek-a-kormany-ellen, 2018. április 22. [20:37]

[9] A szavazatok mintegy 50 százalékát szerezte meg a Fidesz-KDNP. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/szavazatok-mintegy-50-szazalekat-szerezte-meg-fidesz-kdnp, 2018. április 9. [7:20]

[10]  Választás 2018: itt vannak az eredmények – Ki mit szerzett meg, hogy néz ki ezután a pártok listája. A 199 országgyűlési képviselő megoszlása a Parlamentben. http://www.blikk.hu/aktualis/politika/valasztas-2018-eredmenyek-vegeredmeny-parlament-partok-gyoztes-vesztes/sdq8svm, 2018. április 9. [10:59]
[11] Ternovácz Fanni: Újvidék: Tartományi támogatás a nemzeti közösségek hivatalos nyelvhasználatához.
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22361/Ujvidek-Tartomanyi-tamogatas-a-nemzeti-kozossegek-hivatalos-nyelvhasznalatahoz.html, 2018. április 16. [15:20]. Lásd még lau: Közös értéket képviselünk. Magyar Szó, 2018. április 17. 1. és 5.
[13] Marjana M. Stevanović: Priče o ugroženosti ćirilice služe da prikriju veliki broj nepismenih [A cirill betű veszélyeztetéséről szóló mesék a nagyszámú írástudatlan elrejtésére szolgálnak]. Danas, 2018. április 10. 11.
[15] Uo.

[16] Erdődi Edvina: Dávid és Góliát, meg ami mögötte van. http://www.joreggeltvajdasag.com/interju/david-es-goliat-meg-ami-mogotte-van

[18] „Partnerként tekintünk a Jogtudományi Karra”. Magyar Szó, 2018. április 21. 12.
[19] Uo. Lásd még: N1: A jogi karnak magyarul is meg kell szerveznie a felvételit. Magyar Szó, 2018. április 17. 8.; R. D.: Obavezujuća presuda za pravni fakultet u Novom Sadu. Danas, 2017. április 20. 18.;
U. Z.: Jogerős!!! Az újvidéki Jogi Kar diszkriminatív bánásmódban részesítette a magyar ajkú jelentkezőket! http://delhir.info/2018/04/16/jogeros-az-ujvideki-jogi-kar-diszkriminativ-banasmodban-reszesitette-magyar-ajku-jelentkezoket/ és Bírósági ítélet: Az újvidéki Jogi Kar szervezze meg a felvételit magyarul is. (Beta) https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22362/Birosagi-itelet-Az-ujvideki-Jogi-Kar-szervezze-meg-a-felvetelit-magyarul-is.html, 2018. április 16. [16:20]
[21] https://www.facebook.com/VaMaDisz/, 2018. április 17 [12:08]
[22] Lásd a 16-os alatti nyilatkozatot.
[23] Pesevszky Evelin: Birkózás a szerzett jogokért. Magyar Szó 2018. április 21. 1. és 4. 

[24] Miről tárgyal a VMSZ a miniszterrel?Szabad Magyar Szó,

https://szabadmagyarszo.com/2018/04/13/nemzeti-tanacsok-torvenytervezet-mirol-targyal-a-vmsz-a-miniszterrel/, 2018. április 13. [19:50]. Lésd még: P. E. Hamarosan nemzeti tanácsi törvény. Magyar Szó, 2018. április 17. 4.

[25] Uo.

2018. április 24., kedd

DURVA INCIDENS!

Miközben „történelmi megbékélésről“ dumálnak, Újvidék főtéren álló tankok csövei a magyar templom felé irányultak!


 

A tegnapi szerb hadsereg napja alkalmából Újvidék főterén megmutatta magát a szerb haderő: mindössze tíz méterre  a magyarság jelképének tartott Mária Neve katolikus templom előtt felsorakoztatott tankok csövei egy ideig közvetlenül a templom bejáratának  irányába lettek fordítva!

Mindez azon a téren történt, amelyen  Svetozar Miletić magyar- és katolikusellenes nagyszerb politikus gyűlölettől eltorzult arccal, még mindig kezét fenyegetően lendíti a templom felé, Délvidék Magyarországtól való elszakításának 100. évében, miközben magyar-szerb történelmi megbékélésről beszélnek politikusaink.


Azt nem lehet tudni, kitől jött a parancs, a szerb védelmi minisztertől-e  vagy ennek  „katonai főparancsnokától“, vagy  talán egy harmadik személytől,  de tény, mindketten nagy felfordulást csinálnának, ha netán Budapesten, Zágrábban, Szarajevóban, vagy Pristinában felsorakoztatnák a tankokat közvetlenül a pravoszláv templomok előtt, csöveik irányait tekintve a templombejáratokra  tekintenének.

Érdekes módon, a VMSZ-hez közel álló médiumok bár részletesen és kifejezetten pozitív fényben számoltak be a rendezvényről, ám valami okból nem tűnt fel nekik, vagy csak nem akartak tudomást venni az incidensről.

A hernyótalpak nyomai csúfítják Újvidék főterét

 

Gyáva népnek nincs hazája és nem mer állást foglalni

A Tanács tagjai ugyan elítélték mind a Vajdaság napjára vonatkozó belgrádi javaslatot, mind Várady Tibor egy Fidesz-lapban történt Soros-listázását, de a véemeszes többségnek nem volt bátorsága hivatalosan is állást foglalni.


A Vajdaság Ma tudósításából:
(...) Tari István (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége) Vajdaság hivatalos emléknapjára vonatkozó állásfoglalásról nyújtott be sürgősségi javaslatot, amelynek megvitatását támogatták a tanácstagok, de az ülés végén sorra kerülő vita során leszavazták a beadványt. Hasonlóan járt a másik sürgősségi indítvány is, amelyet a Magyar Mozgalom képviselői nyújtottak be; Joó Horti Lívia, Siflis Zoltán és Várkonyi Zsolt kérte a tanács állásfoglalását dr. Várady Tibor jogtudós, akadémikus nevének meghurcolása és mindennemű listázás ellen, a beadvány szintén napirendre került, de formai és tartalmi okok miatt ezt sem fogadták el a Magyar Összefogás és a Vajdasági Magyar Szövetség többségi képviselői. (...)
Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatónője beszámolt a lap tavalyi teljesítményéről. Bejelentette, hogy immár ötödik éve kiegyensúlyozott a pénzügyi mérleg, banki kölcsönöket jelenleg sem használnak fel, enyhe emelkedést mutat a lapeladás is.
Joó Horti Lívia (MM) ezen az ülésen ismét azt kifogásolta, hogy csupán a közösség azon felét elégíti ki a napilap, amely a VMSZ holdudvarához tartozik. Tari (VMDK) rámutatott a részletes kimutatásokban megmutatkozó adatokra, amelyek szerint nagyjából 5300 példány fogy el naponta, arra vonatkozóan viszont nincs kimutatás, hogy hány tiszteletpéldányt adnak, illetve hogy valóban léteznek-e ún. feketelisták a Magyar Szóban? – tette fel a kérdést Tari, aki szerint az írástudó értelmiség egy része nem kerülhet be a napilapba.
A Pannonia Alapítvány tavalyi kiadásai meghaladták a 159 millió dinárt. Lassan befejeződik a Pannon Médiaház építése és a korábbi stúdiók és szerkesztőségi helyiségek felújítása is, ahová hamarosan beköltözik a Magyar Szó és a Hét Nap szerkesztősége. Időbe telik, amíg a munkatársak megtanulják használni a rendelkezésre álló modern eszközöket – mondta Bodzsoni István a Pannónia Alapítvány és a Pannon RTV igazgatója. A tömegtájékoztatás kapcsán komoly vita alakult ki a VMSZ és az ellenzék képviselői között, Tari szerint a nagyközönséget nem érdekli a politika, az olvasottság, nézettség hűen tükrözi az érdeklődés alacsony szintjét. Talpai nyilvános üzenetet közvetített a szórványból, „nem vagyunk mi annyian, hogy ellenzékeskedjünk” – fogalmazott. Az anyaországi megosztottság kapcsán elmondta, hogy nem érti, milyen megosztottságról beszélnek egyesek, hiszen az anyaország kétharmada egy irányba tart és csak egyharmada más irányba. Tari a szórvány magyarság nevében kijelentett képviselői üzenetre válaszolva elmondta, hogy azok akik az ellenzéki vagy ellenvéleményeket kifogásolják, visszasírják az egypártrendszert.
Joó Horti a Pannon RTV egyoldalú szerkesztéspolitikáját bírálta. Bodzsoni István cáfolta, hogy a Magyar Mozgalom nem kerül adásba, a képviselő asszony is sokat szerepel a televízióban – mondta. A média nem tehet arról, hogy a mozgalomnak nincs álláspontja – fogalmazott a Pannon RTV és a Pannónia Alapítvány igazgatója. Ideje lesz úgy viselkedni, amivel amúgy is vádolják a Pannon újságíróit – idézte a munkatársaihoz intézett szavait az igazgató. Joó Horti válaszában elmondta, hogy az is megfontolt állásfoglalás, amikor egy szervezet nem foglal állást egy ügyben, valamint nehezményezte, hogy a szabadkai ügyek és a vajdasági magyarságot érintő kérdések kapcsán kevés teret kap az ellenzék. (...)

2018. április 23.

2018. április 23., hétfő

„Tovatűnő demokrácia”

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (111.)

Április 10.
Kiszorítósdi
„Nincs valós veszélye annak, hogy a cirill írásmód eltűnik, az állandó mese a veszélyeztetéséről más célokat szolgál – egyebek között a közvélemény figyelmének elterelését a nyelvvel és az írással kapcsolatos valós problémákról. Ezek közül a legnagyobb a funkcionálisan írástudatlanok megengedhetetlenül nagy száma, amihez a lakosság nagy részének nagyon alacsony nyelvi kultúrája társul. Sokkal könnyebb időnként kampányokat szervezni a cirill betű védelmében, mint rendszeresen és komolyan foglalkozni a nyelvi- és oktatási politika kérdéseivel – nyilatkozta a belgrádi Danas napilapnak Ranko Bugarski nyelvész, a Belgrádi Tudományegyetem professzora.[1]
Bugarski szerint „a hivatalos nyelvhasználatról szóló új törvény fő célja, hogy a hivatalos használatát, vagyis a cirill betűs, mint ’alapvető’ írásmódot kiterjessze a hivatalos használat teljes területére (az oktatási intézményekre, a sajtóra, a gazdasági vállalatokra és a közintézmények minden formájára), a latin betűs, mint ’segéd’ írásmódnak pedig vissza kellene húzódnia minden területről és gyakorlatilag a magánhasználatra szűkülne”.[2]
A délvidéken/a Vajdaságban a gyakorlatban ez már a legtöbb helyen megtörtént. A cirill betűs írás már szinte teljesen kiszorította a latin írásmódot. Az új törvény – a jelek szerint – ennek a gyakorlatnak már csak a törvényesítése lesz. Ez is a tartomány nemzeti „sokszínűsége” megszűnésének az útját egyengeti.


Április 11.
Magyarország „a hibrid rezsim küszöbén”?
A Freedom House[3] megkongatta a vészharangot az illiberális demokráciák miatt a legfrissebb jelentésében.

hvg.hu

Diadalmámor és totális összeomlás – ez maradt a 2018-as parlamenti választás után, középút nem maradt senkinek. Magyarország tehát egyrészt olyan maradt, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most – teszi fel a kérdést legfrissebb jelentésében a Freedom House.[4]
Az ellenzéki pártok, a sajtó, a civil szervezetek elleni támadásokból norma lett Közép- és Kelet-Európában, ahol az illiberális politika térnyerése aláássa a demokrácia alapjait – állítja a szervezet elnöke, Michael J. Abramovitz szerint a jelenség most már nem csak Oroszországra és néhány közép-ázsiai országra korlátozódik, hanem egyre gyakoribb a közép-kelet-európai országokban is. Szerinte a demokrácia védelmében az európai vezetőknek komolyan kell foglalkozniuk ezzel a problémával, amely nem választható el Európa egészétől.
A szervezet 2018-as Nations in Transit (Nemzetek a tranzícióban) című jelentésben vizsgált 29 országból 19-ben romlottak a demokratikus mutatók. A Freedom House szerint Magyarország demokratikus mutatója tíz egymást követő évben folyamatosan romlott, így mostanra a legnagyobb visszaesést produkálta. Míg 2004-ben demokratikus országként csatlakozott az Európai Unióhoz, addig 2018-ra egy hibrid rezsim küszöbén áll. Orbán Viktor Fidesz-kormánya mutatta az utat az illiberális erőknek Közép-Európában, és bebizonyította, hogy meg lehet szerezni egy államot az EU-n belül a választás manipulálásával és a média feletti kontrollal – állítja Nate Schenkkan, a projekt vezetője.[5]


Április 12.
„Tovatűnő demokrácia”[6]
Folytatja a mélyrepülést a demokrácia Szerbiában – értékelte Nations in Transit[7] (Nemzetek a tranzícióban) című jelentésében a Freedom House[8]. Különösen kifejezett a demokratikus mutatók és folyamatok hanyatlása az utóbbi négy egymást követő esztendőben. A dolgok odáig fajultak, hogy a demokratikus mutatók visszafejlődésének tekintetében mostanra Szerbiában a legrosszabb a helyzet a Balkán térségében – állítja a szervezet.[9]
 
A demokrácia erőnlétének szempontjából meghatározó tényezők, területek közül különösen veszélyeztetettként értékelték a média függetlenségét, a civil szférát, az államhatalom hatásköreit, illetve a velük való visszaéléseket, valamint a helyi önkormányzati vezetés visszaéléseit.
Két politikust külön kiemeltek a dokumentumban: Aleksandar Vučić szerb államfőt és Milo Đukanovićot, Montenegró exelnökét, volt kormányfőjét, egyik aktuális államfőjelöltjét. Vučić és Đukanović túszként tartják fogva államaikat, és saját politikai pártjaik erősítésére használják fel őket, illetve intézményeiket.
A balkáni térség több országában is a legfontosabb politikai személyiség olyan tisztséget tölt be, amely nem követel meg közvetlen választást. A nem formális hatalom aláássa az országok intézményrendszerét, és ellehetetleníti a hatalmi tisztségek, illetve az azokat betöltő személyek egymástól való elkülönülését.
– Aleksandar Vučić tavaly a sakkban sáncolásként ismert „manővert” alkalmazta. Korábban Vlagyimir Putyin is gyakran alkalmazta ezt a trükköt. Mivel Szerbiában parlamentáris rendszer van hatályban, a miniszterelnöknek jóval nagyobb hatáskörei vannak az államfőnél, ugyanakkor miután megválasztották államfőnek, Vučić választotta ki utódját a miniszterelnöki tisztségre, de továbbra is ő maga látta el a kormányfői feladatokat, megszegve ezzel az ország alkotmányát – áll a jelentésben.[10]


Április 12.
Feszülő ellentétek
Az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) a Magyarországról szóló jelentésről tárgyalt Brüsszelben. Ezúttal is heves vitát váltott ki a jelentéstervezet, amelyet Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő ismertetett. A jelenlegi magyar kormány munkáját elítélő tervezet szerint Magyarországon rendszerszintűen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása – számol be egész oldal terjedelmű írásban a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által irányított Magyar Szó.[11]
Valójában ez nem is számít újdonságnak. Amire a tudósításból ismételten fel lehet felfigyelni, hogy a magyar EK képviselők mélységesen ellentétes álláspontot képviseltek a LIBE ülésén. 

Judith Sargentini jelentéstevő

Az indulatoktól sem mentes vita során főként a bal- és liberális oldalról érte sok kritika Magyarországot a civiltörvény, illetve a migrációs kvóta elutasítása miatt, de voltak, akik kiálltak mellette. A Fidesz EP-képviselői politikai szándékoktól vezéreltnek és alaptalannak nevezték a jelentéstervezet vádjait, Ujhelyi István szocialista képviselő felszólalásában viszont a magyar kormányt bírálók táborát szaporította, akik egyébként is többen voltak, mint a Magyarországot védelmezők – olvashat a tudósításban.[12]
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője szerint „azért szapulják Magyarországot, mert nem áll be a sorba, hanem kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen”. Hozzátette, a tényszerűség teljesen hiányzik a diskurzusból, az eljárás pedig „előre megkomponált koncepciós pernek néz ki, ahol előre eldöntött politikai döntés születik”.[13]
Egészen más hangot ütött meg Ujhelyi István szocialista képviselő, aki elmondta, elképesztően szégyelli magát.
„Én egy büszke magyar családapa vagyok és hazafi, szociáldemokrata európai politikus, és elképesztő módon szégyellem magamat, hogy Magyarországot ilyen helyzetbe hozta a magyar politika az európai szövetségeseink előtt. Önök most betekintést nyerhettek, hogy milyen hazugságdömping van Magyarországon. Nem csoda, hogy a magyar társadalom ismét bedőlt az ellenségképnek. Az általa gondolt védettségre, Orbánra szavazott” – állította.[14]
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak – olvasható az idézett tudósítás végén.
Hogy elindítják-e vagy nem Magyarország ellen a hetes cikk alapján az eljárást, tehát, az még „a jövő zenéje”. Amit ez alkalommal is megállapíthatunk viszont az, hogy a magyar EP képviselők nem egységesen lépnek fel az Európai Parlamentben és annak testületeiben. Még akkor sem, ha országos érdekről van szó. A különböző pártokhoz tartozó képviselők között szinte nincsen semmilyen egyeztetés. Ezt magam is többször tapasztaltam, amikor a délvidéki magyarság helyzetéről i jogainak érvényesítéséről volt szó az EP-ben. Egyes (különösen Fideszes) képviselők még a délvidéki ügyekben szervezett meghallgatásokat is figyelmen kívül hagyták, mondhatni bojkottálták. Ez nem csak Magyarország arculatát rontja, de árt a mi ügyüknek is. Meddig lehet ezt még eltűrni? 


Április 13.
„Építők” és „zilálók”
Pásztor István, a VMSZ elnöke, a vajdasági Kúlán, a Népkör Magyar Művelődési Központ fennállásának 150. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi műsoron az április 8-i országgyűlési választásokkal összefüggésben kiemelte, hogy a délvidékiek nagy arányú választási részvétele bizonyíték arra, hogy az itt élők is egységesnek tekintik a magyarságot. Hozzáfűzte, amikor vasárnap (március 8-án – B. A.) döntöttek, akkor egy bizonyos értékrend mellé álltak, és akkor az egész nemzetre gondoltak, azon belül pedig magukra is.
Megfogalmazása szerint a vajdasági magyar közösség hozzá kívánja rakni teljesítményét a teljes magyarság teljesítményéhez függetlenül attól, hogy mennyire fogyatkozott meg. „Biztos vagyok abban, hogy ha számban talán meg is csappantunk, összefogásban, előre nézésben, közösségi akaratban biztos, hogy kellőképpen erősek vagyunk” – hangoztatta egyebek között Pásztor.[15]
Pásztor felszólalása nem tartalmazott semmi újat, kivéve a mondatot, miszerint „akik építeni akarják az itteni közösséget, azoknak lesz ereje erre, ahogy arra is, hogy azokat, akik szét akarják zilálni a vajdasági magyarságot, arra kérjék, hogy ezt ne tegyék”.[16]
Bizonyára valamiféle üzenetet kívánt megfogalmazni a VMSZ elnöke, miszerint vannak, „akik építeni akarják az itteni közösséget” (ezek bizonyára pártjának a tagjai és támogatói) és vannak, „akik szét akarják zilálni a vajdasági magyarságot”. A korábbi „károkozók”-nak nevezetteket most felváltották a „zilálók”. Hogy kik ezek, azt csak ő tudja, mi pedig csak tippelhetünk. Talált, tehát Pásztor is újabb ellensége(ke)t, akik közé tartoznak bizonyára mindazok, akik a délvidéki magyarság helyzetét és problémáinak megoldását másként látják mint ő,  akik nem a VMSZ-t (vagyis nem őt) és a Fideszt (illetve Orbán Viktor) támogatják. A következő lépés már csakis ezek listázása lehet.
Pásztor még nem jutott el odáig, hogy a közösségre a legnagyobb veszélyt éppen a monolitizmus, az egyhangúság/egyszólamúság jelenti. A VMSZ (és a vezetősége) legnagyobb hibája talán éppen az, hogy nem tudja/tudta a közösségi érdeket megfogalmazni, összefogni és kifejezni, hogy nem a közös érdek, hanem a párt, vagy a személyes indítékok irányítják.
Közösségünk „szétzilálása” már előrehaladott állapotban van. Most még csak az a kérdés, hogy ehhez Pásztor és pártja mennyiben járult hozzá? Ki az „építő” és ki a „ziláló”?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. április 23.


[1] Marjana M. Stevanović: Priče o ugroženosti ćirilice služe da prikriju veliki broj nepismenih [A cirill betű veszélyeztetéséről szóló mesék a nagyszámú írástudatlan elrejtésére szolgálnak]. Danas, 2018. április 10. 11.
[2] Uo.
[3] A Freedom House-t, Wendell Wilkie és Eleanor Roosevelt alapította 1941-ben. Magát az intézmény úgy jellemzi, hogy „non-profit, és pártpolitikailag nem elkötelezett (nonpartisan) szervezet”, azaz más szóval „az egész világon a demokráciáért és a szabadságért megszólaló tiszta hang”. https://hu.wikipedia.org/wiki/Freedom_House

[4] Indokoltak lennének a szankciók Magyarország ellen a Freedom House szerint.

2018. április. 11. [07:39] 2018. április. 11. [08:52]
[5] Uo.
[6] P. E.: Tovatűnő demokrácia. Magyar Szó, 2018. április 12. 4.
[8] Lásd a 4-es alatt.
[9] Lásd a 6-os alatti írást.
[10] Uo.
[11] MTI, hirado.hu , index.hu. Magyar Szó, 2018. április 13. 1. és 3.
A hetes cikk elindításával fenyegetik Magyarországot.
[12] Uo.
[13] Uo.
[14] Uo.
[16] Uo. Lásd még: Napi Pásztor. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11067, 2018. április 13.